A Wolf 1069 b a Wolf 1069 vörös törpe csillag körül kering, amely kisebb és hűvösebb, mint a Nap. A Wolf 1069 b exobolygó a Földdel nagyjából azonos tömegű égitest. Az eddig felfedezett közel ötezer exobolygó alig másfél százaléka kisebb a Föld-tömeg kétszeresénél – áll a németországi Max Planck Csillagászati Intézet közleményében. Még ritkábban fordulnak elő olyanok, amelyek naprendszerük lakhatósági zónájában keringnek, vagyis egy olyan speciális régióban, ahol folyékony víz lehet a felszínen. Ez azért izgalmas felfedezés, mert a lakhatósággal kapcsolatos kedvező kilátásai miatt a sokat ígérő célpontok – mint a Proxima Centauri b és a TRAPPIST–1 e – azon kicsiny csoportjába tartozik, amelyen biológiai jeleket érdemes keresni.
A Wolf 1069 csillag adatait elemezve kiderült, hogy a nagyjából Föld-tömegű bolygó 15,6 naponta kerüli meg a csillagot a Föld és a Nap távolságának egytizenötödének megfelelő távolságban
– mondja Diana Kossakowski, a Max Planck Csillagászati Intézet munkatársa. Harmincegy fényévnyi távolságával a Wolf 1069 b a hatodik legközelebbi olyan Föld-tömegű bolygó, amely gazdacsillagának lakható zónájában kering.
A távoli bolygó furcsasága – ahogy a Holdnak mindig ugyanaz az oldala tekint a Föld felé –, hogy ugyanaz az oldala néz szembe a vörös törpe csillaggal. Ennek eredményeként a bolygó napos oldalán állandóan nappal, az éjszakai oldalon pedig állandóan éjszaka van. Tehát ha az olvasó a Wolf 1069 b bolygón a csillag felőli oldalán állna, egy év körülbelül 16 napig tartana, a nap nem menne le, a gravitáció pedig hasonló lenne a földihez, és még az is előfordulhat, hogy víz hullámzana a felszínen. Lényeges azonban, hogy nincs bizonyíték az életre a Földön túli univerzumban. – Egy lakható bolygó elvileg lehet lakható, de könnyen elképzelhető, hogy mégsem lakott – mondta Ravi Kumar Kopparapu, a NASA Goddard Űrrepülési Központ exobolygó-kutatója.
Ahhoz, hogy egy bolygó lakható legyen, többre van szükség, mint pusztán folyékony vízre.
A Földhöz hasonlóan a természetes üvegházhatást okozó légkör segíthet abban, hogy az átlaghőmérséklet a Wolf 1069 b esetében a számított –23 Celsius-fok fölé emelkedjen. Ezt az értéket egy légkörmentes, egyszerű, csupasz sziklás bolygó adja. A csillagászok azonban kiszámolták, hogy ha a Földhöz hasonló légköre lenne, akkor az átlaghőmérséklet akár +13 Celsius-fokra emelkedhetne, és a víz folyékony maradna a bolygó csillaggal szembeni oldalán nagy területen. Komplex éghajlati modelleket használó számítógépes szimulációk alapján a csapat arra a következtetésre jutott, hogy a bolygó kellemes hőmérsékletet és felszíni folyékony vizet képes fenntartani a légköri összetételek és felszíntípusok széles skáláján. A légkör azért is fontos, mert védelmet nyújtana a nagy energiájú elektromágneses sugárzás és a csillagközi térből vagy a központi csillagból származó részecskék ellen. A vörös törpe csillagok híresek arról, hogy hatalmas csillagszelet és intenzív ultraibolya sugárzást generálnak.
Sajnos a lehetséges biológiai jelek megfigyelése jelenleg meghaladja a csillagászati kutatás lehetőségeit. – Valószínűleg erre még tíz évet kell várnunk – figyelmeztet Diana Kossakowski. Bár létfontosságú, hogy fejlesszük létesítményeinket, figyelembe kell venni, hogy a legközelebbi potenciálisan lakható világok létére jelenleg még csupán közvetetten tudunk következtetni. A Chilében, az Atacama-sivatagban épülő Extremely Large Telescope pontosabban jellemezheti majd az exobolygókon uralkodó körülményeket. A 39 méteres tükörátmérőjű óriástávcsőnek alapvető szerepe lesz majd a közeli csillagok körül keringő bolygók felfedezésében és vizsgálatában. A több mint egymilliárd euróból épülő eszközt várhatóan jövőre adják át.
Addig a kutatók a Wolf 1069 b-hez hasonló jelöltek után kutatnak.
Borítókép: Művészi elképzelés a Wolf 1069 b-ről, amely egy vörös törpe csillag körül kering (Fotó: NASA)
