Jelentős áttörés a tüdődaganatos betegek kezelésében

Magyarországon évente 33 ezren halnak meg különböző daganatok miatt, közülük kilencezren tüdőrákban. Egy másik adat: évente mintegy 11-12 ezer embernél diagnosztizálnak tüdőrákot hazánkban. Amikor valakinél felfedezik ezt a daganatot, a betegek hatvan százalékánál már szóba sem jöhet a műtét, mert késői stádiumban azonosították a betegséget.

Az áprilisi nemzeti rákellenes napon hangzott el, hogy 2014 óta a férfiaknál tíz százalékkal csökkent a dohányosok száma. Ezzel magyarázható, hogy az utóbbi tíz évben stagnál az újonnan felfedezett férfi tüdőrákos betegek száma, 6500 körül alakul évente.  A nőknél viszont tíz év alatt ezerrel több tüdőrákos esetet diagnosztizáltak.

A 60–64 év közöttieké a leginkább veszélyeztetett korcsoport, ugyanakkor már negyvenéves kor felett elkezdődik az újonnan diagnosztizált rákbetegek számának meredek emelkedése.

A tüdőráknak alapvetően kétféle típusát különböztetjük meg: a kissejtes és a nem kissejtes tüdőrákot. A nem kissejtes tüdőrákok általában lassabban növekednek, mint a kissejtesek. A nem kissejtes tüdőrák a gyakori rossz­indulatú daganatok közé tartozik, több embert betegít meg, mint a vastagbél- és végbélrák vagy mint az emlőrák. A nem kissejtes tüdőrákos esetek mintegy 90 százaléka dohányosoknál alakul ki.

A vg.hu tavaly arról írt, hogy a 2011–2016 között diagnosztizált magyar tüdőrákos betegek becsült ötéves túlélése akkor, ha időben felfedezték a daganatot, és műtétileg el is távolították, 64 százalékos volt, viszont ha későn fedezték fel a tumort, és már műtétileg nem volt eltávolítható, az ötéves túlélési arány kevesebb mint nyolc százalékra csökken.

A betegek többsége túl későn kerül szakemberhez. Fotó: shutterstock

Az alacsony túlélési arány ismeretében hihetetlen az a hír, hogy az osimertinib nevű hatóanyag műtét utáni bevétele 51 százalékkal csökkentette a betegek halálozási kockázatát. A világ legnagyobb, Chicagóban rendezett rákkonferenciáján mutatták be a Yale Egyetem által vezetett vizsgálat eredményeit.

– Harminc évvel ezelőtt semmit sem tudtunk tenni ezekért a betegekért – idézte a theguardian.com Roy Herbst-t, a Yale Cancer Center igazgatóhelyettesét. Az 51 százalékos előrelépés minden betegségnél nagy dolog, de egy olyan kórnál, mint a tüdőrák, amely általában nagyon ellenálló a terápiákkal szemben, mindenképpen átütő eredmény.

A kísérletben 26 ország 30–86 év közötti betege vett részt. Azt vizsgálták, hogy a tabletta segíthet-e a betegség leggyakoribb formájával küzdő, azaz a nem kissejtes tüdőrákos betegeken. Minden betegnél előfordult az EGFR gén mutációja, amely a tüdőrákos esetek körülbelül egynegyedében található, de Ázsiában az esetek 40 százalékát teszi ki. Az EGFR-mutáció gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál, és olyanoknál, akik soha nem dohányoztak vagy kocadohányosok voltak.

A kutatók szerint öt évvel a daganat eltávolítása után is naponta tablettát szedő betegek 88 százaléka életben volt, szemben a placebóval kezelt betegek 78 százalékával. Összességében 51 százalékkal alacsonyabb volt a halálozási kockázat az osimertinibet kapók körében, mint azoknál, akik placebót kaptak.

A túlélési előnyt az összes alcsoportban megfigyelték, beleértve az első, második és harmadik stádiumú tüdőrákos betegeket is. A vizsgálatban részt vevő 682 beteg körülbelül kétharmada nő volt. A páciensek körülbelül kétharmada nem dohányzott, ami azt sugallja, hogy a tabletta egyaránt működik a dohányzó és a nem dohányzó tüdőrákos betegeknél.

Angela Terry, a brit EGFR Positive nevű, tüdőrákosokat segítő jótékonysági szervezet elnöke azt mondta a brit lapnak, hogy az eredmények nagyon izgalmasak és nagy jelentőségűek. Ha a betegek olyan gyógyszerhez jutnak, amelynek hatékonysága bizonyított és mellékhatásai tolerálhatók, azt jelenti, hogy magabiztosak lehetnek, és hosszabb ideig élvezhetik a jó életminőséget.

Borítókép: A tüdőrák a világ vezető daganatos halálozási oka évente mintegy 1,8 millió esettel (Fotó: Shutterstock)