A csecsemőmirigy eltávolítása növeli a daganatok kockázatát

A csecsemőmirigy gyermekkorban a legaktívabb, de egy most közölt kutatási eredmény szerint felnőtt korban is lehet szerepe. A mirigy eltávolítása ugyanis növeli a daganatok kialakulásának esélyét, illetve a halálozási mutatót is rontja.

2141398235 Fotó: Shutterstock

Csaknem 2300 mellkasi műtéten átesett felnőtt részvételével végzett vizsgálat szerint a csecsemőmirigy (timusz) eltávolítása a műtét utáni néhány évben magasabb halálozással és megnövekedett daganatos elváltozással járt – számoltak be eredményükről a kutatók a New England Journal of Medicine nívós tudományos lapban. A felfedezés megingatja azt a régóta fennálló elképzelést, hogy a csecsemőmirigynek a felnőttkorban nincs szerepe.

A csecsemőmirigy a mellkasban, közvetlenül a szegycsont mögött található. Életünk első két-három évében a legaktívabb, az általa termelt T-sejtek ilyenkor veszik fel a legnagyobb elánnal a küzdelmet a kórokozók ellen. Nevével ellentétben a legnagyobb fejlettségét tinédzserkorban éri el, majd állománya fokozatosan elsorvad. Felnőttként – eddig ezt hittük – kevés hasznát vesszük.

A csecsemőmirigy öregedése a többi szövetnél jelentősen korábban, már gyermekkorban elkezdődik, a pubertás során felgyorsul és negyven-ötven éves korban a timusz kapacitása tíz százalékra csökken. A mirigy öregedésével együtt jár a T-sejtes immunitás csökkenése, ami a fertőzések, tumoros elváltozások és autoimmun betegségek kialakulásának magasabb kockázatát hozza el idős korban. – Fokozatosan olyan lesz, mint egy zsíros paca – idézte a Sciencenews.org David Scadden hematológus-onkológust, a bostoni Massachusetts General Hospital munkatársát.

Az orvosok akkor metszik ki egy felnőtt csecsemőmirigyét, ha abnormális növekedést látnak, illetve ha a mellkasi műtét során útban van. Gyakran távolítják el, mert úgy gondolják, hogy nincs jelentősége.

A csecsemőmirigy eltávolításának következményeit vizsgáló David Scadden és munkatársai 1146 olyan beteg adatait elemezték, akiknek 1993 és 2020 között távolították el a csecsemőmirigyét. A kutatók összehasonlították ezen betegek eredményeit azonos számú, korú, nemű olyan beteg eredményeivel, akik szintén mellkasi műtéten estek át, de megőrizték csecsemőmirigyüket.

A műtétet követő öt éven belül a csecsemőmirigy eltávolításon átesett betegek 8,1 százaléka halt meg, szemben azokkal a betegekkel, akiknél a csecsemőmirigy sértetlen maradt – utóbbiak 2,8 százaléka hunyt el. Ez azt jelenti, hogy a csecsemőmirigy eltávolítása közel háromszorosára növelte a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázatát ebben az időkeretben.

A csecsemőmirigy eltávolítása a daganatok kialakulásának megnövekedett kockázatával járt: a csecsemőmirigy eltávolításon átesett betegeknél kétszer akkora volt a rákos megbetegedések száma, mint akik megtartották a csecsemőmirigyüket. David Scadden szerint a megnövekedett daganatkockázat az immunrendszer rosszabb működéséből fakadhat.

Néhány csecsemőmirigy-mentes daganatos beteg vérének elemzéséből az derült ki, hogy T-sejtjeik nem azonosítottak annyiféle betolakodót, mint az olyan szintén daganatos betegek T-sejtjei, akiknél megmaradt a csecsemőmirigy. David Scadden szerint továbbra sem világos, hogy a mirigy eltávolításon átesett betegeknél a T-sejtek csökkent észlelő képessége vezetett a rákhoz, vagy rák következménye a T-sejtek rosszabb működése.

A tanulmány arra nem ad magyarázatot, hogy a csecsemőmirigy elvtávolítása miért és hogyan kapcsolódik a megnövekedett halálozási arányhoz vagy más negatív kimenetelekhez. – Nem tudjuk biztosan, hogy az egészségre gyakorolt káros hatások az új T-sejtek termelődésének hiányából vagy a csecsemőmirigy más, kevésbé jól meghatározott funkciójából fakadnak – mondta a tudományos portálnak David Scadden. 

Az új eredmény arra utal, hogy talán még a kevéssé aktív csecsemőmirigynek is lehet szerepe az immunrendszerünk működésében.

Borítókép: A csecsemőmirigy a pubertás idején a legaktívabb (Forrás: Shutterstock)