Ötvenmillió ember szenved Alzheimer-betegségben a világon

Szeptember 21-e az Alzheimer-kór világnapja. Világszerte több mint ötvenmillió ember szenved a demencia leggyakoribb formájának számító betegségben, itthon is több százezer betegről beszélhetünk. Az érintettek száma évről évre növekszik, ezért kiemelkedő jelentőségű a korai felismerés és a megelőzés.

1720695940 Fotó: PopTika

A világnap kapcsán az intézetben rendezett szakmai bemutatók arra is kitértek, hogy a központ labordiagnosztikai repertoárjának fejlesztése mellett fontos előrelépések történtek a képalkotó és az automatizált, számítógép alapú biomarkerek kutatásában is. A mágneses rezonancia (MR) képalkotásra irányuló kutatások igazolták, hogy a térbeli tájékozódás rendszerének vizsgálatával a betegség korai felismerése segíthető. Ezen eredmények ösztönözték azokat a technológiai újításokat is, amelyek az agyi szerkezet és hálózatok automatizált elemzését is lehetővé teszik jelentős adatmennyiség mellett is. Jelenleg a centrum kutatói intenzíven vizsgálják, hogy melyek azok a gépi tanulási módszerek, amellyel a képalkotó diagnosztika hatékonysága jelentősen emelhető.

A gépi tanulás mellett jelentős szerepet kapott a mesterséges intelligencia alapú szűrési lehetőségek kialakítása is. A központban frissen kialakított mozgáslabor célja a kéz, a szem és a négyvégtagi mozgások mintázatának együttes elemzése az Alzheimer-kór korai felismerésében. Ezen kutatásokhoz természetesen jelentős idegélettani ismeretek is szükségesek, amelyek megismeréséhez fontos lökést adhat a Magyar Tudományos Akadémia által szponzorált Lendület program. Horváth András Attila, a Neurokognitív Kutatási Központ vezetője szerint a 2023-as év kiemelkedő eredménye, hogy olyan idegélettani kutatásokat tudtak elindítani, amelyek bizonyos népbetegségek között fennálló kapcsolatot vizsgálnak, mint pél­dául az Alzheimer-kór, az autizmus és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar. Azt remélik, hogy ez a kutatási program jelentős előrelépéseket eredményezhet majd a kognitívfunkció-romlással járó idegrendszeri betegségek terápiás megközelítésében.

Egyéni stratégiák az Alzheimer-kór ellen

A betegség első tünetei epizodikus memóriazavarra utalnak: megbeszélünk valakivel egy találkozót, de nem jut eszünkbe a neve és abban sem vagyunk biztosak, hogy mikor lesz a találkozó. El akarunk menni a postára, de hirtelen nem tudjuk, hogy melyik saroknál kell bekanyarodni. Azaz, gondok adódnak az új információk megértésével, feldolgozásával, a térbeli tájékozódással. Ezek a problémák a betegség megjelenésére utalhatnak, de hogy valóban arról van-e szó, laboratóriumi tesztekkel egyértelművé tehető. Horváth András Attila, a stockholmi Karolinska Intézet öt szabályát ajánlja azoknak, akik minimalizálni szeretnék az Alzheimer-kór kialakulását. A betegség kialakulásának esélyét növeli például a magasvérnyomás betegség, a 2-es típusú cukorbetegség, a dohányzás, az elhízottság, a magas vérkoleszterin és vérzsírsav szintek. Azaz, az előbbi problémákat kezelni kell. Alapvető jelentőségű az életkornak megfelelő fizikai aktivitás, a kognitív képességek folyamatos tréningezése és a szociális kapcsolatok fenntartása. Utóbbi azért, hogy az idős ember ne legyen magányos. Az ötödik hasznos elem a mediterrán diétának nevezett étkezésre való áttérés. Ha valaki betartja ezt az öt szabályt, sokat tesz azért, hogy ne, vagy minél lassabban fejlődjön ki ez a betegség. Az elmúlt három évben a betegség történetében először oki terápiát nyújtó, a kór kialakulási esélyeit jelentős mértékben csökkentő készítmények is forgalomba kerültek, ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy ezek alkalmazási területe a betegség nagyon korai stádiu­ma lehet majd. Az úgynevezett antitest-terápián alapuló hatóanyag forgalmazását az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) engedélyezte.

Borítókép: Ez az idegrendszeri betegség a fejlett világban a hatodik leggyakoribb halálozási tényező (Fotó: Shutterstock)