Ötvenmillió ember szenved Alzheimer-betegségben a világon

Becslések szerint az időskori kognitív hanyatlás mintegy 55 százalé­káért az Alzheimer-kor tehető felelőssé. A kór kialakulásában az öregedés az egyik leglényegesebb tényező, mivel 65 éves kor fölött a betegség létrejöttének rizikója öt évente megduplázódik. A gondolkodási képességek – így a memória, a tájékozódás és a beszédfunkciók – folyamatos romlásával, végül demencia kialakulásával járó idegrendszeri betegség a fejlett világban a hatodik leggyakoribb halálozási tényező. Az előrejelzések szerint a következő évtizedekben az Alzheimer-betegek száma akár háromszorosára emelkedhet, így a betegség egészségügyi és szociá­lis kiadásai meghaladhatják a többi idegrendszeri kórkép terheit is.

Ez a betegség a fejlett világban a tartós egészségkárosodáshoz és alacsony életminőséghez vezető okok között messze az élen van, főként progresszív és krónikus természete miatt. Ugyancsak jelentős probléma, hogy míg a klasszikus népbetegségekhez kötött halálozás csökken, addig a kórral kapcsolatos halálozások száma szinte exponenciálisan növekszik.

A betegség óriási terhet jelent az érintettek gondozásában résztvevő családtagoknak is. Az Egyesült Államok statisztikáit tekintve a jelenség 16 millió családot érint, több mint 18 milliárd óra fizetetlen szabadsághoz vezet évente.

A 2022 őszén az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben (OMIII) létrejött Neurokognitív Kutatási Központ kiemelt célja, hogy a bizonyos európai országokban már rutinszerűen használt agyvízelemzést beemelje az Alzheimer-kór hazánkban is elérhető klinikai diagnosztikai sorába, amely által az érintett betegek majdnem százszázalékos pontosságú diagnózishoz juthatnak. A Semmelweis Egyetemmel közösen bevezetett eljárással az Alzheimer-kórra jellegzetes patológia nagy biztonsággal ítélhető meg. Az ilyen módon megismert patológia azonban nemcsak a klinikai döntések alapja, hanem fontos kutatási kérdések megválaszolását is segíti.

A világnap kapcsán az intézetben rendezett szakmai bemutatók arra is kitértek, hogy a központ labordiagnosztikai repertoárjának fejlesztése mellett fontos előrelépések történtek a képalkotó és az automatizált, számítógép alapú biomarkerek kutatásában is. A mágneses rezonancia (MR) képalkotásra irányuló kutatások igazolták, hogy a térbeli tájékozódás rendszerének vizsgálatával a betegség korai felismerése segíthető. Ezen eredmények ösztönözték azokat a technológiai újításokat is, amelyek az agyi szerkezet és hálózatok automatizált elemzését is lehetővé teszik jelentős adatmennyiség mellett is. Jelenleg a centrum kutatói intenzíven vizsgálják, hogy melyek azok a gépi tanulási módszerek, amellyel a képalkotó diagnosztika hatékonysága jelentősen emelhető.

A gépi tanulás mellett jelentős szerepet kapott a mesterséges intelligencia alapú szűrési lehetőségek kialakítása is. A központban frissen kialakított mozgáslabor célja a kéz, a szem és a négyvégtagi mozgások mintázatának együttes elemzése az Alzheimer-kór korai felismerésében. Ezen kutatásokhoz természetesen jelentős idegélettani ismeretek is szükségesek, amelyek megismeréséhez fontos lökést adhat a Magyar Tudományos Akadémia által szponzorált Lendület program. Horváth András Attila, a Neurokognitív Kutatási Központ vezetője szerint a 2023-as év kiemelkedő eredménye, hogy olyan idegélettani kutatásokat tudtak elindítani, amelyek bizonyos népbetegségek között fennálló kapcsolatot vizsgálnak, mint pél­dául az Alzheimer-kór, az autizmus és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar. Azt remélik, hogy ez a kutatási program jelentős előrelépéseket eredményezhet majd a kognitívfunkció-romlással járó idegrendszeri betegségek terápiás megközelítésében.

Egyéni stratégiák az Alzheimer-kór ellen

A betegség első tünetei epizodikus memóriazavarra utalnak: megbeszélünk valakivel egy találkozót, de nem jut eszünkbe a neve és abban sem vagyunk biztosak, hogy mikor lesz a találkozó. El akarunk menni a postára, de hirtelen nem tudjuk, hogy melyik saroknál kell bekanyarodni. Azaz, gondok adódnak az új információk megértésével, feldolgozásával, a térbeli tájékozódással. Ezek a problémák a betegség megjelenésére utalhatnak, de hogy valóban arról van-e szó, laboratóriumi tesztekkel egyértelművé tehető. Horváth András Attila, a stockholmi Karolinska Intézet öt szabályát ajánlja azoknak, akik minimalizálni szeretnék az Alzheimer-kór kialakulását. A betegség kialakulásának esélyét növeli például a magasvérnyomás betegség, a 2-es típusú cukorbetegség, a dohányzás, az elhízottság, a magas vérkoleszterin és vérzsírsav szintek. Azaz, az előbbi problémákat kezelni kell. Alapvető jelentőségű az életkornak megfelelő fizikai aktivitás, a kognitív képességek folyamatos tréningezése és a szociális kapcsolatok fenntartása. Utóbbi azért, hogy az idős ember ne legyen magányos. Az ötödik hasznos elem a mediterrán diétának nevezett étkezésre való áttérés. Ha valaki betartja ezt az öt szabályt, sokat tesz azért, hogy ne, vagy minél lassabban fejlődjön ki ez a betegség. Az elmúlt három évben a betegség történetében először oki terápiát nyújtó, a kór kialakulási esélyeit jelentős mértékben csökkentő készítmények is forgalomba kerültek, ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy ezek alkalmazási területe a betegség nagyon korai stádiu­ma lehet majd. Az úgynevezett antitest-terápián alapuló hatóanyag forgalmazását az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) engedélyezte.

Borítókép: Ez az idegrendszeri betegség a fejlett világban a hatodik leggyakoribb halálozási tényező (Fotó: Shutterstock)