– Háromórás műtét után beszélgetünk. Nagyon elfáradt?
– Kellemesen fáradtan érzem magam, mint verseny után, amit megnyertem, ma egy új innovatív műtéti eszközt alkalmaztam az idegsebészképzés kapcsán. Most először végeztünk exszoszkóppal, mikroszkóppal és endoszkóppal kombinált beavatkozást az agytörzs közelében. Hazánkban exszoszkópot mi használunk egyedül. A műszerparkunk ma már jobb, mint a svájci magánklinikáké, és ezt nem én, hanem a svájci professzor barátom mondja.
Kozma Imre atya mellett
– 2013-tól máltai lovag, 2015 óta a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének ispotályosa. A lovagi szerep, gondolom, ugyanonnan fakad, mint az, hogy egyetemista kora óta önkénteskedik, alapításától kezdve aktívan vesz részt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkájában. Hogyan indult ez a kapcsolat?
– Emlékezhetünk azokra a keletnémet turistákra, akik 1989-ben Magyarországra érkezve úgy döntöttek, nem térnek haza, hanem Nyugatra szeretnének menni. Turistákból menekültek lettek, akiket a zugligeti plébánia kertjében szállásoltunk el. Kozma Imre atya mondta akkor, hogy ezt a feladatot meg kell oldani. Ami nem volt egyszerű, hiszen a templom kerítésén kívül Stasi-ügynökök a hazatérésre próbálták rávenni a menekülteket. A németországi Malteser Hilfsdienst segítségével tudtuk megoldani ezt a részben szociális krízist. Imre atya által szervezett karitatív hálózatként évek óta hajléktalanokat, mozgássérülteket gondoztunk, öregotthonokban fürdettük hajnalban az öregeket, így többéves gyakorlatunk volt az önkéntes munkában. Orvostanhallgatóként én szereltem össze az első faxot, amivel a menekültek és mi is kapcsolatot tarthattunk a külvilággal.
– Meghatározó szerepet játszik a hit az életében?
– Olyan családban nőttem fel, ahol a kultúra természetes része a vallás. Feleségemmel is 1988-ban a Zugligetben, Imre atya hittanján – a „klerikális reakció” egyik központjában ismertük meg egymást.

– Orvosdinasztia sarja, vagy elsőként került a családból erre a pályára?
– Sokadik generációs orvos vagyok a családban. A nagyszüleim, déd- és ükszüleim egyaránt orvosok voltak. A sorból édesapám lépett ki, aki építész lett. Művészember volt. Olyan épületeket tervezett kollégáival, mint a Művészetek Palotája. Ha van időm, este csak beülök spontán egy koncertre, ilyenkor mindig kicsit hazamegyek a Nemzeti Hangversenyterembe.