Erőss Loránd agysebész utazása a koponyán belül

Több ezer műtét után is olyan érdeklődéssel vegyes izgalommal tekint az agyra Erőss Loránd, az Országos Mentális, Ideg­gyógyászati és Idegsebészeti Intézet főigazgató-főorvosa, mint amikor Angliában, ötödéves orvostanhallgatóként először látott nyitott koponyát. Az agysebész meggyőződése, hogy a robotok és a mesterséges intelligencia térhódítása ellenére mindig szükség lesz az orvos személyes jelenlétére a gyógyítás során.

20230608 Budapest dr. Erőss Loránd neurológus, idegsebész, osztályvezető főorvos, az Országos Mentális, Idegsebészeti és Ideggyógyászati Intézet főigazgatója agyműtétet végez egy betegen. Fotó: Mirkó István MI Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– Háromórás műtét után beszélgetünk. Nagyon elfáradt?

– Kellemesen fáradtan érzem magam, mint verseny után, amit megnyertem, ma egy új innovatív műtéti eszközt alkalmaztam az idegsebészképzés kapcsán. Most először végeztünk exszoszkóppal, mikroszkóppal és endoszkóppal kombinált beavatkozást az agytörzs közelében. Hazánkban exszoszkópot mi használunk egyedül. A műszerparkunk ma már jobb, mint a svájci magánklinikáké, és ezt nem én, hanem a svájci professzor barátom mondja.

Kozma Imre atya mellett

– 2013-tól máltai lovag, 2015 óta a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének ispotályosa. A lovagi szerep, gondolom, ugyanonnan fakad, mint az, hogy egyetemista kora óta önkénteskedik, alapításától kezdve aktívan vesz részt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkájában. Hogyan indult ez a kapcsolat?

– Emlékezhetünk azokra a keletnémet turistákra, akik 1989-ben Magyarországra érkezve úgy döntöttek, nem térnek haza, hanem Nyugatra szeretnének menni. Turistákból menekültek lettek, akiket a zugligeti plébánia kertjében szállásoltunk el. Kozma Imre atya mondta akkor, hogy ezt a feladatot meg kell oldani. Ami nem volt egyszerű, hiszen a templom kerítésén kívül Stasi-ügynökök a hazatérésre próbálták rávenni a menekülteket. A németországi Malteser Hilfsdienst segítségével tudtuk megoldani ezt a részben szociális krízist. Imre atya által szervezett karitatív hálózatként évek óta hajléktalanokat, mozgássérülteket gondoztunk, öregotthonokban fürdettük hajnalban az öregeket, így többéves gyakorlatunk volt az önkéntes munkában. Orvostanhallgatóként én szereltem össze az első faxot, amivel a menekültek és mi is kapcsolatot tarthattunk a külvilággal.

– Meghatározó szerepet játszik a hit az életében?

– Olyan családban nőttem fel, ahol a kultúra természetes része a vallás. Feleségemmel is 1988-ban a Zugligetben, Imre atya hittanján – a „klerikális reakció” egyik központjában ismertük meg egymást.

Erőss Loránd életében meghatározó az önkéntesség. Fotó: Mirkó István

– Orvosdinasztia sarja, vagy elsőként került a családból erre a pályára?

– Sokadik generációs orvos vagyok a családban. A nagyszüleim, déd- és ükszüleim egyaránt orvosok voltak. A sorból édesapám lépett ki, aki építész lett. Művészember volt. Olyan épületeket tervezett kollégáival, mint a Művészetek Palotája. Ha van időm, este csak beülök spontán egy koncertre, ilyenkor mindig kicsit hazamegyek a Nemzeti Hangversenyterembe.

– Egy alkalommal arról beszélt, hogy amikor orvostanhallgatóként Angliában először látta, ahogy egy idegsebész megnyitotta egy ember koponyáját, eldőlt a szakmai sorsa. Fantasztikus élmény volt. Ma is elbűvöli a látvány, vagy több ezer műtét után az agy csupán egy szerv?

– Az idegrendszer mindig csodálattal tölti el az embert, akár a tökéletes anatómiát, akár a funkciót vizsgálja. Egyfajta adományként élem meg, hogy naponta betekinthetek az ember személyiségét, szívverését, emlékeit meghatározó világába. Ez nemcsak vizuális, hanem hatalmas intellektuális élmény is, hiszen az ember személyiségének központja, a maga materiális valóságában tárul elénk. Ez az élmény naponta erősíti az érdeklődést, motiválja az embert. A mi szakmánkban, itt az intézetemben, úgy látom, kevesebben panaszkodnak kiégésről.

Transzcendens pillanatok

– Az orvosi pálya csúcsának tartják az agysebészetet. Miért más ez, mint például a baleseti sebészet?

– Orvosként szakmától függetlenül mindannyian a gyógyításra tettük fel az életünket. Egy vakbélműtét ugyanúgy életet menthet, mint amikor agyvérzést operálunk. Kevés idegsebészt ismerek, aki mást választana, ha újrakezdhetné. Karinthy Frigyesnek betegként is olyan élmény volt koponyája körüli utazás, hogy könyvet írt róla. Akkor képzelje el, milyen ez az utazás nap nap után a koponyán belül. Transzcendens pillanatok ezek.

A legjobb felszerelésekkel a legizgalmasabb műtéteket végzik. Fotó: Mirkó István

– Szakmai pályafutását Budapesten, a Központi MÁV Kórház Ideggyógyászati és Idegsebészeti osztályán kezdte. Egyenes út vezetett az agysebészethez?

– Orvostanhallgatóként a városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikára jártam, azzal a nem titkolt céllal, hogy szívsebész leszek. Ott ismertem meg Szabó Zoltán professzort, akinek a nevéhez az első hazai szívátültetés fűződik. Az angliai egyetemi nyári gyakorlaton szerzett élményeim azonban az idegsebészet felé fordították az érdeklődésemet.

– Nevéhez fűződik több új fájdalomcsillapító és epilepsziasebészeti kivizsgálási módszer bevezetése, illetve egy új epilepsziasebészeti technika kifejlesztése. Ezek a módszerek, technikák korszerű, azaz drága eszközöket feltételeznek. Minden rendelkezésre áll, vagy meg kell gondolni a fejlesztéseket?

– Nincs okunk a panaszra. Egyik rezidensem mondta épp ma, fantasztikus, hogy itt dolgozhat, mert akármelyik műtőbe megy, mindenütt a legjobb felszerelésekkel, a szakmailag legizgalmasabb műtéteket látja. Az általunk tervezett és idén márciusban átadott digitális műtőkomplexum a teljes csapatot motiválja, a műtősfiúkig bezárólag. Az intézet történetében először a műtők a nyári hónapokban is teljes kapacitással dolgoznak.

– 2021-ben az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, valamint az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet fúziójával létrejött Országos Mentális, Ideg­gyógyászati és Idegsebészeti Intézet a kelet-közép-európai régió egyik legnagyobb idegsebészeti és klinikai idegtudományi intézete. Világszinten is élen jár néhány innovatív idegsebészeti technika alkalmazásában, kifejlesztésében. Ez személyes ambíció, vagy a kollégák közös akarata?

– Az elmúlt évtizedekben folyamatosan új módszereket, új eszközöket honosítottam meg munkacsoportommal az intézetben. Ez meghatározza főigazgatói stratégiámat is a neurológia, pszichiátria és az addiktológia területén. A kollégáim többsége dolgozott olyan hazai vagy külföldi környezetben, ahol az innovatív szemlélet nem idegen.

Agysebészek munka közben. Folyamatos a koncentráció. Fotó: Mirkó István

 

Robotok és orvosok

– Öt évvel ezelőtt ebben az intézetben a ROSA robot segítségével végezték el az első robotasszisztált agyműtétet Magyarországon. A korábban rendőrként dolgozó férfi keze reszketett, alig tudott járni. A beavatkozás tünetmentessé tette a beteget, ma teljes értékű életet él, köszönhetően a milliméter-pontosan beépített neuropacemakernek. Azóta 160 ehhez hasonló műtétet végeztek. Mi a szerepe az agysebésznek manapság a robotok, a mesterséges intelligencia világában?

– Szakmánkban az utóbbi tíz évben megjelent új képalkotó eljárások jelentették a nagy áttörést. Ma már nemcsak az agykérget, a fehérállományt, az agykamrákat látjuk, akár a koponya felnyitása nélkül, hanem az agyban futó pályákat is. Ma már a beszéd, az emlékezet, például az ujjaink mozgása is megjeleníthető az MR-képeken. A legújabb technológiák felgyorsították és biztonságossá tették a betegellátást. A mai műtétek során szinte nincs vérveszteség – köszönhetően a minimális roncsolással végzett beavatkozással járó technológiák elterjedésének. Néhány centiméteres koponyanyíláson keresztül távolítunk el daganatokat, de előfordul, hogy koponyát sem nyitunk: endoszkóppal, az orrnyíláson keresztül távolítjuk el az öklömnyi daganatot a homloklebeny alól. Azok a mortalitási mutatók, amelyek a mi mestereink idején teljesen természetesek voltak, napjainkban elfogadhatatlanok. A robotok fejlesztése is felgyorsult. Amikor a ROSA-t rendeltük, három cég foglalkozott idegsebészeti robotok eladásával, ma tucatnyi fejleszt és kínálja a termékét. Az idegsebészeti robotok úgynevezett asszisztált robottechnológiát képviselnek. Robotok a gerincsebészetben terjednek ma leginkább. A kezdő idegsebész vagy az innovatív technikák tanulási periódusa lerövidült, nincs szükség sok száz műtétre, hogy precízen hiba nélkül operáljunk, ha ilyen eszközök támogatják a műtétet. A mesterséges intelligencia elképesztő mennyiségű adatot dolgoz fel, háttértudásának köszönhetően hatékonyan segíti az orvost a döntéshozatalban: milyen betegségről van szó és milyen kezelés jöhet szóba.

De orvosra szükség van és lesz, mert a végső döntést és a beteg számára megnyugtató jelenlétet ő adja meg.

– Magyarországon körülbelül 27 ezer sztrókos eset van évente, ebből 12 ezer beteg tartósan károsodik. Mennyi ideje van egy sztrókos betegnek, hogy az első szakellátást – maradandó károsodás nélkül – megkapja?

– Van, amikor pár percen belül érkeznie kell a segítségnek, van, amikor három-hat, de akár 24 órával később is van esélye a kezelésnek. Képalkotó eljárással felmérjük, hogy például koponyalapi nagy érelzáródás esetén mennyi idő maradt a vérrög eltávolítására. Ha azt látjuk, hogy a keringés korlátozottan, de megmaradt, a sérült agyterület kicsi, akkor elindítható a beteg a legközelebbi centrumba.

Mindent áthat a digitalizáció. Fotó: Mirkó István

– Négy fia közül követte valamelyik a pályán?

– A második fiamból lett orvos. A legnagyobb és a harmadik fiam a Corvinus Egyetemen szerzett, illetve szerez alapszakos diplomát. A legnagyobb most kapta meg az MBA-diplomát a Harvardon, amikor Karikó Katalin díszdoktori diplomát vehetett át a Harvard Yardon. A legkisebb középiskolás.

– Több egyetemen oktat, gyógyít, intézetet irányít. Hogyan pihenteti saját idegrendszerét?

– Számomra az idegsebészet is kikapcsolódás, úgynevezett pozitív stressz, bizonyos értelemben feltöltődés – többek között motiváló tényező arra, hogy megfelelő szinten lássam el az intézetvezetéssel összefüggő feladatokat. Igyekszem behozni a lemaradást, mert az elmúlt harminc évben erőteljesen elkapott a szakmai hév. A szakma, a sikerek is fontosak, de azért a legfontosabb mégiscsak az emberi kapcsolatok, és leginkább a szeretteinkhez fűződő kapcsolatok: a feleségemmel és a fiúkkal a közös ünnepek.

Kellenek olyan közös pillanatok, amikre az életünk utolsó perceiben azt mondjuk, csodálatos volt így együtt.

Névjegy: Erőss Loránd 1965-ben született Budapesten. 1990-ben diplomázott a SOTE-n. 1995-ben neurológia, 2000-ben pedig idegsebészet-szakvizsgát tett. 2007-ben az országban az elsők között szerezte meg a nemzetközi fájdalomterapeuta szakvizsgát. 2010-ben szerzett PhD-fokozatot a klinikai idegtudományok területén. 2021-től az Országos Mentális, Ideg­gyógyászati és Idegsebészeti Intézet főigazgató-főorvosa.

Borítókép: Háromórás műtét az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben (Fotó: Mirkó István)