Sertésvese működött egy majomban két éven keresztül

Több mint két évig élt a transz­plantáció után egy majom, amelybe génmanipulált törpesertésből származó vesét ültettek – jelent meg a hír a Nature-ben. Ez a kísérlet is része annak a munkának, amelynek célja, hogy az emberekbe – globális szervhiány miatt – más fajok szerveit lehessen beültetni. A majmokba ültetett sertésvese számos tanulsággal szolgált.

Malaysia, Borneo, Sabah State, Sepilok Orangutan Sanctuary, Southern Pig-tailed Macaque (Macaca nemestrina), adult female lousing baby in primary rainforest (Photo by ASAEL Anthony / hemis.fr / Hemis via AFP) Fotó: ASAEL ANTHONY

Az Egyesült Államokban a sérült vagy beteg szervek pótlására szolgáló új szervek iránti kereslet messze meghaladja a kínálatot. A múlt héten csaknem 104 ezer amerikai szerepelt a transzplantációs várólistákon, közülük mintegy 89 ezer ember vesére várt. – Egyszerűen nincs elég vese – mondta a Science­news.org portálnak az eGenesis elnök-vezérigazgatója, Mike Curtis, aki szerint a legtöbb várakozó soha nem kap vesét, mert meghal a dialízis alatt. Mike Curtis szerint a fajok közötti szerv­transzplantáció - ebben az esetben sertésvese beültetése - lehet a megoldás a hatalmas szervhiányra.

Az út azonban tele van buktatókkal. A sertésszervek nem ültethetők be közvetlenül az emberbe, mivel immunrendszerünk idegenként tekint ezekre – és megindul a kilökődés. Az ember immunrendszere ugyanis olyan cukrokat észlel a sertés sejtjeiben, amelyeknek nem szabadna a szervezetben lenniük. A génmódosítás után azonban van esély arra, hogy ne megtámadja, hanem befogadja a test. Jayme Locke, a birminghami Alabama Egyetem transzplantációs sebésze a tudományos portálnak azt mondta: úgy módosítják a donorállatok genomját, hogy „a sertésvesét a lehető legemberibbé tegyék, hogy szervezetünk ne támadja meg azonnal”. A génszerkesztés részeként emberi géneket helyeznek be, hogy megakadályozzák a szervkilökődést és kiiktassák a sertések genomjába ágyazott, potenciálisan káros retrovírusokat.

A kutatók az elmúlt években jelentős haladást értek el. 2021-ben egy amerikai orvoscsoport génmódosított sertésvesét ültetett egy agyhalott nőbe. 2022-ben Jayme Locke csoportja közzétette az első szakértői vizsgálatot egy agyhalott emberbe átültetett, génszerkesztett sertésveséről. Idén augusztusban ugyanők arról számoltak be, hogy agyhalott emberbe átültetett sertésvesék normálisan működtek és vizeletet termeltek.

2021-ben az orvosok módosított sertésszíveket is beültettek két agyhalott emberbe – sőt 2022 elején először egy élő emberbe is. Az 57 éves marylandi David Bennett két hónappal élte túl a beültetést. Idén szeptemberben Lawrence Faucette lett a második élő ember, aki genetikailag módosított sertés­szívet kapott.

Mike Curtis csapata sertésveséket majmokba is beültetett. Mivel ezek genetikailag emberre szabott sertésvesék voltak, erős immunszuppresszív gyógyszereket kellett adagolni a majmoknak, hogy az állatok ne utasítsák el az új szerveket. Az ilyen típusú állatkísérletek azért fontosak Jayme Locke szerint, mert ezzel a megoldással hosszú távú szervműködést tanulmányozhatnak a kutatók, amit nehéz kimutatni agyhalálban szenvedő embereknél. A csapat kísérletei során 15 majom közül nyolc olyan sertésvesét kapott, amely emberi géneket hordozott. Ezek az állatok legalább 176 napig éltek, egy majom azonban sokkal tovább bírta: 758 napig élt a veseátültetés után. Azok a majmok, amelyekbe emberi génektől mentes sertésveséket ültettek be, közel sem jártak ilyen jól, hiszen átlagosan 24 napot éltek.

A terület szakértői szerint ez a munka ígéretes elem abban a folyamatban, amely más fajok felhasználásával próbálja kezelni a globális szervhiányt.

Borítókép: A sertésvese beültetésével a hosszú távú szervműködést tanulmányozták (Fotó: Europress/AFP)