Mike Curtis csapata sertésveséket majmokba is beültetett. Mivel ezek genetikailag emberre szabott sertésvesék voltak, erős immunszuppresszív gyógyszereket kellett adagolni a majmoknak, hogy az állatok ne utasítsák el az új szerveket. Az ilyen típusú állatkísérletek azért fontosak Jayme Locke szerint, mert ezzel a megoldással hosszú távú szervműködést tanulmányozhatnak a kutatók, amit nehéz kimutatni agyhalálban szenvedő embereknél. A csapat kísérletei során 15 majom közül nyolc olyan sertésvesét kapott, amely emberi géneket hordozott. Ezek az állatok legalább 176 napig éltek, egy majom azonban sokkal tovább bírta: 758 napig élt a veseátültetés után. Azok a majmok, amelyekbe emberi génektől mentes sertésveséket ültettek be, közel sem jártak ilyen jól, hiszen átlagosan 24 napot éltek.
A terület szakértői szerint ez a munka ígéretes elem abban a folyamatban, amely más fajok felhasználásával próbálja kezelni a globális szervhiányt.
Borítókép: A sertésvese beültetésével a hosszú távú szervműködést tanulmányozták (Fotó: Europress/AFP)




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!