
Fotó: BME
Czifrus Szabolcs szerint a nukleáris oktatásban egyaránt használnak szimulátorokat és oktatóreaktort. Ezek kiegészítik egymást: vannak olyan műveletek, folyamatok, melyeket egy hallgató a valóságban soha nem végezhetne el biztonsági okokból. Ezeknek a megértéséhez, tanulmányozásához jók a szimulátorok. Viszont például sugárzó anyagot előállítani vagy valódi reaktor aktív zónájában méréseket végezni nem lehet szimulátoron. Az ilyen típusú munkákhoz csak valós létesítményben lehet tapasztalatot szerezni. Az intézetvezető szerint az oktatóreaktorban maximálisan garantált biztonság és felügyelet mellett végezhetik a hallgatók az említett méréseket.
Az oktatóreaktor jelenleg is azzal a fűtőelemkészlettel üzemel, amelyet 1971-ben, illetve 1980-ban betettek a reaktorba. Nagyon kis mennyiségről, alig harminc kilogramm uránról van szó, amelynek a cseréjére eddig nem volt szükség. A kiégett fűtőelemeket a későbbiekben vagy a paksi atomerőmű által is használt átmeneti tárolóban lehet elhelyezni, vagy államközi szerződéssel Oroszországba lehet majd visszaszállítani, ahol gondoskodnak azok újrahasznosításáról.
Mesterséges lúgosítással ellensúlyozható lehetne az óceán savasodása
Az óceán mesterséges lúgosításával ellensúlyozni lehetne a savasodással összefüggő változásokat az ausztrál Nagy-korallzátony területének csaknem egészén – állapították meg az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO) szakemberei.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!