Megdőlhet egy tévhit a mogyorófélékről

A vastagbélgyulladás, az ún. divertikulitisz kockázatát nem növeli a magvak fogyasztása tünetmentes időszakban, sőt akár enyhén csökkentheti is – derül ki a Semmelweis Egyetem tanulmányából.

A gyomor- és bélrendszer bármely területén, de leggyakrabban a vastagbélben kialakuló zsákszerű kiöblösödések, a divertikulumok jelenlétét divertikulózisnak nevezzük. Leggyakrabban a vastagbél falának leggyengébb helyén, főként az utolsó szakaszán (szigmabél) és a leszálló vastagbélben (colon descendens), ritkábban a vakbél (coecum) területén alakul ki – írja a egeszsegvonal.gov.hu. 

A divertikulumok többnyire csoportosan jelentkeznek, méretük általában 5-25 mm, de előfordulnak ennél jóval nagyobb tágulatok is. A betegség kialakulásához feltételezhetően a genetikai hajlam, a mozgásszegény életmód és a helytelen, jellemzően rostszegény étrend együttes hatása vezet.

A divertikulózis főbb tünetei

A divertikulózis többnyire nem okoz panaszt; az eltérés egyéb okból végzett vizsgálat során, véletlenszerűen derül ki. A ritkább esetben előforduló tünetes betegségben visszatérő enyhe hasi fájdalom jelentkezhet, mely étkezésre általában fokozódik, székletürítés vagy gáz ürülése után enyhül.

A fájdalom pontja a divertikulum elhelyezkedésétől függ, leggyakrabban az alhas bal oldalára lokalizálódik . Székrekedés, puffadás, hasi feszülés kísérheti. 

Ha a vastagbélfalán lévő apró tasakok begyulladnak, divertikulitiszről beszélünk, ami hasi fájdalmat, lázat és székelési zavarokat okozhat. Súlyosabb esetben tályog, átfúródás vagy bélelzáródás is előfordulhat – írja a semmelweis.hu.

A divertikulózisban szenvedők körülbelül 5 százalékánál végbélvérzés is előfordulhat, amikor egy kis ér megreped a divertikulumban. Ezt divertikuláris vérzésnek nevezik – írja a health.harvard.edu.

A divertikulózis gyakori, különösen az életkor előrehaladtával, 60 éves korukra az emberek körülbelül 40-60%-ánál fordul elő – írja a health.harvard.edu. A férfiak és nők hasonló arányban érintettek, de az előfordulás életkora nemenként és régiónként eltérhet. A betegek kb. tíz százalékánál alakul ki életük során gyulladás – írta a semmelweis.hu.

A Semmelweis Egyetem kutatásában mintegy 800 ezer ember adatait elemezték, hogy kiderítsék: indokolt-e a régen sokszor hangoztatott tanács, miszerint a betegségben szenvedőknek kerülniük kell a mogyoróféléket – vagy ez csupán városi legenda. 

A vizsgálatban gyakran fogyasztott magvak hatásait elemezték – pl. földimogyoró, mandula, dió, pisztácia, napraforgó- és szezámmag, valamint egyes kutatásokban a kukorica és a pattogatott kukorica. Összesen kilenc tanulmány eredményeit vetették össze a kutatók, ezek több mint kétmillió személy-évnyi* adatot dolgoztak fel, és nem találtak összefüggést a mogyorófélék fogyasztása és a divertikulitisz kialakulása között – sőt, több adat védő hatásra utalt.

A Semmelweis kutatói többféle módszert alkalmaztak az eredmények megbízhatóságának ellenőrzésére. Értékelték a korábbi tanulmányok minőségét és az esetleges torzításokat, majd összevont elemzéssel kiszámították a divertikulitisz kialakulásának kockázatát a mogyorófogyasztás függvényében. Vizsgálták azt is, hogyan befolyásolja az eredményeket, hogy a több mogyorófélét fogyasztók általában egészségesebb, rostban és zöldségben gazdag étrendet követnek, illetve hogyan változik a kockázat a fogyasztás mennyiségével.

A mogyoróféléket fogyasztók körében mintegy 11 százalékkal alacsonyabb volt a divertikulitisz kialakulásának kockázata, mint azoknál a pácienseknél, akik a tünetmentes időszakokban nem ettek magvakat, bár ez az eredmény statisztikailag nem volt szignifikáns. Amikor az elemzés az egészségesebb étrend általános hatását is figyelembe vette, a kockázati arány 0,75-re esett, ami 25 százalékos, statisztikailag igazolható kockázatcsökkenést jelent.

A dózis-válasz elemzés szerint a heti mérsékelt mogyoró- és magfogyasztás – legalább két adag, adagonként körülbelül 28 gramm – mintegy 5 százalékkal alacsonyabb kockázattal járt együtt. 

A jelenlegi nemzetközi irányelvek szerint tünetmentes időszakban nem kell kerülni a dióféléket, magvakat vagy a pattogatott kukoricát divertikulózis esetén. Az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság (AGA) és a Brit Egészségügyi és Ellátási Kiválósági Intézet (NICE) is hangsúlyozza, hogy ezek az ételek nem növelik a kockázatot.

A divertikulitisz megelőzésben továbbra is a rostban gazdag étrend, beleértve a mérsékelt mogyorófogyasztást is, a rendszeres mozgás, az egészséges testsúly, a dohányzás kerülése és a tünetek figyelemmel kísérése a legfontosabb – írta a semmelweis.hu.

Divertikulitisz, azaz gyulladásos epizód esetén ajánlott mihamarabb felkeresni a házi- vagy kezelőorvost, aki tájékoztat a szükséges kezelésről, a diéta és szükség esetén az antibiotikum kúra részleteiről. A mostani kutatás eredményeinek megerősítéséhez további vizsgálatokra van szükség – írta a semmelweis.hu.