Élménydús napok állnak mögöttünk. Lefőtt a kávé az ország legbutább kisfiújának (Fegyőr), s talajmintát vett a melósokkal kötekedő Jakab is. Utóbbi egy tegnapi Index-interjúban elmagyarázta: ő valójában (egyfajta modern megváltóként) föláldozta magát az ellenzéki összefogás oltárán, hogy jövőre legyőzhessék Orbánt. Ezt úgy kell érteni – mutatott rá –, hogy miközben Dobrevék csak az ellenzékieket győzködték, ő az országot próbálta (igaz, csekély sikerrel). A párizsis ember abban látja a kudarc másik okát, hogy a „fideszes kisvárosokban” nem nagyon állítottak előválasztási sátrakat (wigwamokat), ám ha mégis, a hívei – kormányzati megtorlástól tartva - nem mertek belépni. Vidéken tehát végképp tombol a diktatúra, fortélyos félelem igazgat, Orbán gumilövedékes fegyverrel lövöldöz Jakab rajongóira.  

Szerencsére a kabaré nem ért véget, nem esett még ki az összes versenyző. Például a hódmezővásárhelyi diktafonos versenyben van. Benne az a jó, hogy csak olyankor habzik a szája, mikor kandelábert ígér a fideszeseknek. A gyerekeit sem minden nap veri agyba-főbe, ám amikor igen, azt gyorsan elújságolja a sajtónak. És lám, milyen kedvesen megdicsérte Dobrev Klárát, hogy „női mivolta” ellenére egész szép eredményt ért el az előválasztáson. Igazi úriember!

És végül Gyurcsányné is talpon van még. Neki az a nagy mázlija, hogy a szavazatokat a haverjai számolják majd, s így elég nehéz lesz veszíteni. Ezzel föl is soroltam az összes olyan tulajdonságát, ami – ha hatalomra kerülne – önmagában talán nem sodorná végromlásba az országot. Az arca, persze, neki is hatalmas, s ő is teljes leszámolást, vagyonelkobzást, patakvért ígér.

Ám többnyire úgy van: minél nagyobb az arc, annál nagyobb a pofára esés.

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!