idezojelek

TASZ-díj Lilire szabva

Mondom, hogy viccesek ezek a progresszívek.

Cikk kép: undefined
Fotó: Havran Zoltán

Nem sok jót lehet elmondani a progresszívnak nevezett, hol liberálisként, hol marxistaként, újabban woke-hívőként felbukkanó társadalommérnökökről, de legalább néha kifejezetten viccesek. Az például, ahogy a bulldog kitartásával és az öszvér csökönyösségével próbálják 13 éve elhitetni az emberekkel, hogy Magyarországon tombol az „orbáni diktatúra”, igazi csemege az abszurd humor kedvelőinek, ínyenceknek feltálalt svédasztal. Erről a tálcáról mazsoláztam most egy királyi falatot, nem meglepő módon a 444.hu nevű portálról.

A Soros-blog ugyanis médiapartnere a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által 2019-ben létrehozott „Szabad-díj” elnevezésű hecckampánynak, ami arról szól, hogy itthon már mindenkinek rettegnie kell, aki kimondja az igazságot és kiáll a jogaiért. Éppen csak a nagy fekete autó rémképe hiányzik, amivel elviszik a bátor „szabadságharcosokat.”

Most idézem a Soros-blog cikkének in medias res kezdését, amely felér egy agyzsugorító műtéttel.

Tehát a TASZ és a 444.hu szerint Magyarország olyan hely, „ahol az emberi oktatási viszonyokért tüntető tanárokat leszélsőségesezik, és a felszólaló diákot kiutálja az iskolája, a diáktüntetés résztvevőit könnygázzal fújják le a karmelitánál, és komoly feltűnést kelt, hogy a fideszes médiaszemélyiség nyilvánosan kritizálni meri a fideszes oligarchák gazdagodását, egyre nagyobb kockázatot vállal, aki kiáll a véleményéért, a saját vagy a közössége jogaiért, szabadságáért.”

Ezt így egy szuszra képesek voltak leírni haladóék, aki rögtön előállnak a megoldással, mondván, hogy ezt a folyamatot próbálja ellensúlyozni a TASZ egyebek mellett azzal, hogy 2019 óta minden évben megkeresi és a Szabad-díjat adja azoknak a „hétköznapi hősöknek – embereknek és közösségeknek –, akik a saját környezetükben a legtöbbet tették és teszik azért, hogy Magyarország igazságosabb és élhetőbb hely legyen.”

Nincs sok értelme a hazugságokkal, csúsztatásokkal és a mindent alulmúló ostobaságokkal foglalkozni, amiket összehordott a Soros-dollárokkal is kitömött „civil” szervezet és a velük elvtársi légkörben együttműködő sajtótermék. Annyit azért a rend kedvéért mégis megemlítenék: eléggé bicskanyitogató, ami egyébként az ellenzéki sajtó más jeles tagjai is műveltek a pár száz fős „diáktüntetések” idején, amikor ártatlan tiltakozóknak állították be a rendőrökre konkrét fizikai erővel, olykor eszközökkel is rátámadó tüntetőket, akiket végül könnygázzal fékeztek meg a hatóság emberei. Az üvegekkel dobálózó vagy a kordondarabbal rendőrökre támadó diák nem a szólásszabadságát gyakorló állampolgár, hanem garázdaságot elkövető személy.

Magyarországon ma – a TASZ álltásával szemben – senkit nem tesznek ki az állásából, nem bocsátanak el az iskolából a véleményéért, mint ahogy Nyugaton nem egy példa akadt arra az elmúlt években, hogy teljesen irracionális, abszurd indokokkal, például a természetszerű nemi identitások tagadását jelentő agresszív LMBTQ-propagandával egyet nem értő embereket elbocsátották, vagy megbélyegezték és ellehetetlenítették őket. Amiről Sorosék hadoválnak, az nem Magyarországon van, hanem ott, ahonnan ők is jönnek, illetve ahonnan küldik ide a dollárokat ide, hogy demokráciaküzdelemnek álcázott politikai harcot folytassanak egy szabadon és nagy többséggel megválasztott kormány ellen.

De visszatérve a díjra, a TASZ idén különleges kategóriát is indított: jutalmazzák a „legszabadabb fiatalt” is, aki „példamutatásával, energiájával, lelkesedésével kiállt egy szabad, egyenlő és bátor országért.” A pályázók közül az olvasók választhatják ki azt, aki ősszel a holland nagykövetség támogatásának köszönhetően egy hétvégét társaival Amszterdamban tölthet.

Nem hiszek a véletlenekben, főleg ha politikáról és Sorosékról van szó, ez a díj bizony egy konkrét személyre van szabva: Pankotai Lilire. Biztos, ami biztos, átnéztem a jelöltek névsorát, és nem kellett csalódnom, persze, hogy ott van az öncélú trágár performanszaival befutott, majd a tavaszi-nyár eleji tüntetéseken megafonnal vezénylő diáklány. Azért ez nagy ugrás lesz Lili pályafutásában, hiszem áprilisban még csak egy gyors hamburgerezésre hívta meg osztálykirándulás címén őt és társait a baloldal egyik politikai machinátora, Somogyi Zoltán, hamarosan viszont a holland liberális fellegvárban találhatja magát, ahol kipihenheti az üldöztetés fáradalmait.

Tényleg szörnyű ez a diktatúra, már követni sem tudom, hogy ősszel mikor, kik, hol és miért fognak tüntetni, majd az aktivistáskodásukért díjátadó ünnepségeken élvezni a reflektorfényt, és a jutalomkirándulást.

A Tanú című filmből Virág elvtárs egyik örökbecsű „bölcsessége” jutott eszembe a TASZ és társainak hüppögéséről: „A kémek nem úgy dolgoznak, hogy gyanút keltsenek, épp ellenkezőleg; de pont az bennük a gyanús, hogy nem gyanúsak.” Így már érthető a Soros-logika: ahol virágzik a demokrácia, ott van csak igazán diktatúra.

Mondom, hogy viccesek ezek a progresszívek.

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Borítókép: Pankotai Lili (Fotó: Havran Zoltán)

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A valódi szélsőségesek baloldaliak

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Ügynökök, spiclik, egyéb hazaárulók

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Hogyan tovább, Ferencváros?

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Nem akarunk woke-keltetőt Józsefvárosban

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.