Hobo dermesztő interjúban pirított oda a hazugoknak + videó

Azt már megszokhattuk, hogy a Kontextus YouTube-csatornáján nagyon izgalmas beszélgetésekre lelhetünk. A legutóbbi műsorban Földes Lászlóval, ismertebb nevén Hobóval beszélgetett Andor Éva. A szenzációs interjú meglepő, meghökkentő és olykor bizony szívszorító történéseket, tragédiákat is érintett. Hobo szokásához híven őszintén beszélt az életéről, a zenéről és a magyar kultúrában betöltött szerepéről. Az ikonikus blueszenésznek a közelmúltban volt Az utcazenész című bemutatója a Nemzeti Színházban, amihez kapcsolódik egy lemez is, a Hobo Rádió. Az előadásban Hobo azzal a mítosszal próbál leszámolni, hogy vannak olyan zenészek, énekesek, előadóművészek, akik azt állítják, hogy korábban, a rendszerváltás előtt, a diktatúra idején üldözték, betiltották, elnyomták őket. Vagyis hogy ők valójában lázadók, ellenállók voltak. Teszik ezt úgy , hogy esetleg a mai napig is aktív politikai szerepet vállalnak.

További Poszt-trauma híreink

Gyurcsány újévi fogadalma felrobbantotta az internetet

Hobo felteszi a dermesztő, költői kérdést: hol vannak a betiltott művek? Nevek nem hangzottak el, a zenész nem akart személyeskedni.

A Kontextus YouTube-csatornájának korábban Mező Gábor újságíró, a Századvég kutatója volt a vendége, aki szintén hasonló témát feszegetett. Azokról a közéleti szereplőkről beszélt a közelmúltban megjelent, A kultúra megszállása című könyve kapcsán, akik a rendszerváltás előtt és után is segítettek a baloldalnak megtartani a hatalmat. Például Koncz Zsuzsáról, a liberálisok és a baloldal szimbólumáról, ikonjáról is lehullt az igazságot takaró lepel:

„[…] Nagyon nevetséges ez a Koncz Zsuzsa Jelbeszéd-botrány. Ez az egyetlen, amihez tud ragaszkodni, hogy ebből nagyon nagy balhé volt. Azt hazudta, hogy utána évekig nem jelenhetett meg lemeze. Ha valaki beüti a Wikipédiára, látni fogja, hogy a következő években sorra jelentek meg a lemezei. Arra nem vette a fáradságot a Koncz Zsuzsa, hogy úgy hazudjon, hogy az ne legyen egy perc alatt lenyomozható. […] Az ő mellettük álló sajtó erről nem fog tudomást venni. […] Boldizsár Iván menyeként, a fia feleségeként a diktatúrának a kegyeltje volt. Azt is tudjuk, hogy benne volt az Országos Béketanácsban, ami már a 60-as években is nagyon égő lett volna egy normális embernek, de akkor, amikor ő benne volt a 70-es évek végén, 80-as évek elején, szánalmas. Egy ilyen ember, aki benne volt a diktatúra propagandaszervezetében, ő beszél arról, hogy ő milyen lázadó volt, ez olyan hazugság, ami önmagáért beszél. […] ”