A trónkövetelő

Az Alföld borászatáról írt cikkek szinte kötelező jelleggel a negatív előítéletek felemlegetésével és azok cáfolatával kezdődnek. Talán le kellene erről szoknunk, és végre pozitív felütéssel indítani, főleg, ha az ember olyan kóstolón van túl, amiben a minap volt részem. Ifjabb Szentpéteri Attila borászt arra kértem, hogy mutasson be egy rendezvényen hat bort, és mivel több kitűnő rozéjukkal találkoztam mostanában, azt is kikötöttem, hogy a hatból három ebből a bortípusból kerüljön ki.

Geönczeöl Attila
2023. 01. 29. 8:30
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szentpéteriék szerintem az utóbbi évek legnagyobb tempójában fejlődő kunsági prémium borászata, amit számtalan nemzetközi szakmai és kereskedelmi sikerük igazol. Ha csak az elmúlt évet nézzük, ők hozták el az egyetlen magyar aranyérmet a franciaországi Chardonnay világbajnokságról, rozéikkal Párizsban, Berlinben és Cannes-ban nyertek aranyérmeket, illetve decemberben megnyerték az országos Miklós-napi rozéborversenyt is. Emellett egyre növekszik az exportjuk, ahol – Frittmann Jánostól hallottam ugyanezt több mint egy évtizeddel ezelőtt – ugyanolyan esélyekkel indulnak, mint bármelyik magyar borvidék, hiszen az importőröket nem befolyásolják a már a bevezetőben is említett Magyarországon belüli előítéletek. Egy londoni Michelin-csillagos étterem a rozéjukat megkóstolva például úgy döntött, hogy lecseréli a ház provance-i rozéját az ő kunsági borukra.

Ha valaki kicsit jártasabb a magyar borvilágban, hallhatta már, hogy Dúzsi Tamás szekszárdi borászt szokás rozékirálynak nevezni. Úgy néz ki azonban, hogy megjelent egy trónkövetelő, igencsak erős hadsereggel… A kiskőrösi pince ugyanis nagyon meggyőző, lendületes, illatos-zamatos tételekkel tör az élre ebben az igen népszerű borkategóriában. A három kóstolt rozé egységes stílust, de más-más egyéniséget mutat, mindhárom 2022-es évjáratú volt. A kékfrankos elegáns világos barackszínű bor, meggyes, piros ribizlis, citrusos aromákkal. Megjelenik benne egy kis fehérbors és meggymagos-mandulás hangulat is. Savai a három bor közül ennek a legélénkebbek, valószínűleg van, aki számára már ez kicsit sok is, emiatt viszont kitűnően használható a gasztronómiában. A kadarka kedvesebb, igen harmonikus tétel. Klasszikus „kettévágott eper” szín jellemzi, szamócás, gránátalmás, fűszeres illatában mintha egy kis szegfűszeget, rózsát, rózsaborsot is fel lehetne fedezni. Mindezt könnyedebb test, epres-málnás zamatosság, virgonc savak követik.

Fotó: Mihály Krisztián 

A pince igazi különlegessége, amivel az elmúlt években sikerült berobbanniuk a köztudatba, a Néró. Ez egy magyar nemesítésű szőlőfajta, amelyet az Irsai Olivérhez hasonlóan eredetileg csemegeszőlőnek szántak. Csizmazia Darab József és Bereznai László hozták létre Egerben, „nagyszülei” között egy fehér csemegeszőlő, a Csaba gyöngye és a hírhedt medoc noir is megtalálhatók. Magas mustfok mellett magas savtartalomra képes, korai érésű, ráadásul a peronoszpórának és lisztharmatnak is ellenáll. A Néróval még valamikor a 2000-es év fordulóján ismerkedtem meg, akkor az Egri Szőlészeti-Borászati Kutatóintézet amolyan fűszerként használta a palackozott rozé házasításához. Nagy kedvencem volt, de aztán eltűnt a piacról, fajtaborként csak sokkal később találkoztam vele.

Ifjabb Szentpéteri Attila. Fotó: Ifjabb Szentpéteri Attila 

Szentpéteriék igen jó érzékkel karolták fel ezt a szőlőt, mára már 18 hektárjuk van belőle. A termőhely is különleges. A Kunságot, az Alföldet sokan úgy képzelik el, hogy csupa homok, amin laza szerkezetű, rövid életű borok készülnek. Nos, a csábori Kétsor dűlő meszes alapkőzetén termő, erősen terméskorlátozott ültetvény csodákra képes. Az itteni Néró rozé válogatással éri el a pincészet a legnagyobb sikereit. Élénk, világos rózsaszín bor, intenzív illatában cseresznye, gránátalma, barack, málnalekvár, fűszeresség és csemegeszőlős hangulatú édeskés aromák is felfedezhetők. Gazdag test, élénk savak, egy pici csersav és gazdag zamatosság jellemzik.

Fotó: Mihály Krisztián 

A pince azonban nem áll meg ennyinél. Ha már zászlóra tűzték a Nérót, akkor variálnak is vele rendesen. A 2022-es Néró siller világos meggypiros színű, igazi gasztrobor, bár akár önmagában is megállja a helyét. Meggyes, fűszeres illatában vajasság is megjelenik, bár a borász szerint ez nem almasavbontásnak, hanem a 2022-es évjárat száraz időjárásának a következménye. A szőlőbogyók ugyanis sokkal koncentráltabbak, töményebbek voltak, a borokban pedig szokatlan, bár igen tetszetős-érdekes aromák jelennek meg. Ehhez gazdag test, krémes-fűszeres meggyes zamatok, finom csersavasság társul. Hogy mit tud a Néró, ha vörösbor készül belőle, azt az újbornak szánt változat is megmutatja, de ifjabb Szentpéteri Attila szerint ebből az évjáratból egy igazi nagyvad is lapul a kiskőrösi hordókban, amit majd két-három év múlva értékelhetünk. Addig maradjunk abban, hogy a már lepalackozott rubinvörös színű „könnyed” újbor egy 14,8 (!) százalék alkoholtartalmú, marcipános meggyes aromákkal, bársonyos csersavakkal rendelkező, mediterrán hangulatú vörös, melyhez nem muszáj feltétlenül ételt párosítani, legfeljebb csipegessünk egy kis sajtot, olívabogyót, mandulát vagy diót mellé. És hűtsük is kicsit a vörösboroknál megszokott hőmérséklet alá, mondjuk 15-16 Celsius-fok körülire

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Ifjabb Szentpéteri Attila)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.