Gasztrokalandozás a nagyváradi Zöldfa utcában

A nagyváradi gasztrotúra legmeggyőzőbb élményét a tavaly nyitott Eat It – casual gourmet kitchen nyújtotta.

BORBÉLY ZSOLT ATTILA
2023. 01. 11. 18:04
Forrás: BORBÉLY ZSOLT ATTILA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Turul pince tulajdonosának, György Csáky Sándornak meghívása apropójából Nagyváradon tölthettem csaknem két napot, mialatt a Zöldfa utca több egységét is meglátogattam. Jártam a nemrég nyílt Venue nevű borbárban, mely hangulatos, igényes hely, a világ legjobb boraival dekorálva. Ha jobban odafigyelünk, láthatjuk, hogy a palackok üresek, ami kicsit illúzióromboló. Mindössze tizenkét bort mérnek ki, tény, hogy azok a minőségi szegmenshez tartoznak, de egy borbárnak ez bizony elég kevés.

A Grandezza trendi bár, nem különösebben izgalmas italokkal, itt Unicumot ittam, inkább csak nosztalgiából.

A Frei kávézóban remek beszélgetést folytattam a szilágysági születésű magyar felszolgálóval, közös ismerősökre leltünk igen hamar, s az is kiderült, hogy mindketten hódolunk a főzés és étteremfelfedezés szép szenvedélyének.

Az American Grillben kiemelkedően jó burgert kaptam, megfelelően megsütött hússal, jó hús–buci aránnyal, korrekt belevalókkal. Egyben volt a produkció, nem lógott ki belőle semmi, remek harapásélményt adott. Ha tartanának néhány helyi kézműves sört – három manufaktúra is működik Váradon, illetve város vonzáskörzetében –, az sokat emelne a hely által nyújtott összképen.

Benéztem a Mesopotámiába is, a 2019-es kolozsvári magyar napokra emlékezve, akkor találkoztam első ízben ezzel a franchise-zal. Hiányoltam a választékból csicseriborsós ételeket, a falafelt és a humuszt, ezek hiánya Kolozsváron nem tűnt fel. Végül egy kebabrollt kértem. Saját specialitásnak számító szárnyasdominált pulyka–borjú vegyes hússal dolgoznak, a tekercsbe sült krumpli is kerül, ami esetemben nem sült frissen, nem adott élményt, inkább rontott, mint emelt az összbenyomáson. Szóval maga a produkció távol esett attól, hogy a csúcsokat verdesse, viszont tetszett a beltér és a jazzes háttérzene. Egyszer talán a pizzát is letesztelem itt, de addig még van a környéken féltucatnyi izgalmasabb egység a Noo’votól Resto Lounge-tól a Rosecasig, úgyhogy erre pizzatesztre várni kell úgy egy-két évet.

A Kintaro japán étteremre még visszatérek egy újabb látogatás után, az a két fogás, amit most ettem, egy remek tonhal-tataki, meg egy nem kiugró a gyoza, nem volt elég ahhoz, hogy magabiztos értékítéletet merjek megfogalmazni a helyről.

A két nap legmeggyőzőbb élményét – az „Isten–Haza–Család” rovásfeliratot viselő pincében megejtett kiváló hangulatú borkóstolón kívül persze – a tavaly nyitott Eat It – casual gourmet kitchen nyújtotta.

Mediterrán konyhát visznek, minőségi technológiával, a faszenes grillsütőjük az ízek alapján csúcsminőségű, helyben gyúrják a pasztákat, előszeretettel használják a vákuum alatti hőkezelést is. Kínálnak többek között érlelt Angus-tatárt, toszkán cacciuccót (a paradicsomalapú, halakból és tenger gyümölcseiből készülő specialitásnak megannyi receptje elérhető a világhálón, egyik legrokonszenvesebbet lásd itt), rákos-cukkinis makarónit, burgert marhabordából, kacsamellet mézes gyömbérmártással s izgalmasnak ígérkező desszerteket.

Fotó: BORBÉLY ZSOLT ATTILA

A borlap átlag feletti, bár a kimért borokat ügyesebben is össze lehetne válogatni. A 16 poharazott tételből kilenc temesrékasi, miközben kiváló szilágysági és ménesi borokat is lehetne decire adni. De még a krasznabélteki borok is közelebb esnek (120 kilométer), mint a bánságiak (180 kilométer). S akkor még nem szóltunk arról, hogy mennyivel inkább illenének ebbe a környezetbe például a 2017 óta bioművelésű, húszhektáros Nachbil manufakturális borai, mint az 1200 hektáros nagypincészet által palackozott technológiai tételek. (Tegyük hozzá, hogy a kilenc temesrékasi bor többségét a Petrovaselo pince jegyzi, de ez mit sem von le az előbbiek érvényességéből.) Vannak saját receptúrájú koktéljaik és kézműves söreik is.

Örömmel láttuk a borjúmájat étlapon, mellyel viszonylag ritkán találkozhatunk a Kárpát-medencében. Legutóbb a Kossuth téri Pickben ettünk borjúmájat igen jól elkészítve, a Veszely csárda is kínál rántott borjúmájat krumplipürével, de ott mindig más fogás csábít el. A sepsiszentgyörgyi Szentgyörgy pincében, a kecskeméti Sasfészekben, a békéscsabai Hargitában láttam még étlapon e nemes alapanyagot, de ezeket leszámítva hirtelen egy további hely sem jut eszembe.

Érdekes megnézni egy-egy étel esetében az Arcanum adatbázis „évköreiben” az említési gyakoriságot. 1880 és 1899 között 413 találatunk van a borjúmájra, amit egyfajta fénykor követ a Horthy-korszak békeéveiben 1217 találattal, majd 1940-től csökken ez a szám 20 évenként: 513, 294, 258. Remélné az ember, hogy a belsőségek rehabilitációja a gasztroforradalom idején javított e tendencián, de nem. 2000-től 214 említése van csak a borjúmájnak.

Úgyhogy ezt a fogást meg is rendeltük.

A friss májat kifogástalan sütötték meg, kívül szép pörzses volt, kellemes füstíz járta át, belül krémes, rosé. A köret kiváló: roppanós, jól hőkezelt, szintén faszénparázson sült répa, paszternák, brokkoli, salottahagyma, helyben asztalt koktélparadicsom és gyökérzöldségpüré.

A feszes, de nem rágós marhapofával is meg voltunk elégedve. A köret hasonló volt, bár itt a gyökérzöldségpüré mellett csak roston sült répa, salotta és a már ismert koktélparadicsom szerepelt, némi jó ízű pecsenyemártás társaságában. Ezen lehetne esetleg variálni kicsit, netán salátalevelekkel feldobni a tányért, és/vagy más alapanyagokat is bevonni.

Fotó: BORBÉLY ZSOLT ATTILA

A desszertek közül a „gourmet csoki-mousse” tűnt a legizgalmasabbnak, de rendeléskor jelezték, hogy a négy desszert közül csak eggyel tudnak szolgálni, a tiramisuval. Szerencsésebb ezt az információt az étlap átadásakor közölni a vendéggel. A kiszolgálás egyébként udvarias, kedves. A tiramisu kifogástalan volt minden tekintetben, könnyed, szaftos, nem túlédesített.

Az Eat It kifejezetten jó hely, ott lenne a helye a következő Gault Millau kalauzban 10-11 pont táján. Az pedig nem kétséges, hogy benne van a nagyváradi top tízben.

Eat It – casual gourmet kitchen

Nagyvárad, Zöldfa (jelenlegi román nevén Vasile Alecsandri) utca, 10.

Telefonszám: +40-772/023-420

Honlap: https://www.eatit.ro

E-mail-cím: [email protected]

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.