Pacalvadászat adta az apropóját annak a baráti gasztro-túrának, amit a nemrégiben ejtettünk meg Versec – Nagybecskerek – Óbecse – Pétervárad vonalon. Jovanovity Dániellel, az óbecsei Gasztrofeszt főszervezőjével és Lasztovics Árpáddal, az idén sajnos bezárt Largos étterem tulajdonosával vettük sorba e városok legígéretesebb helyeit, a legtöbb figyelmet és időt Versecre fordítva.
Pacalt végül három nap alatt csak két helyen sikerült enni, egyrészt a verseci Dinár Tájházban (hadd magyarítsam így az Etno Kuca-t, avagy Etno House-t, ahogy a Tripadvisoron szerepelnek), másrészt az óbecsei Kisvadászban (Mali Lovac), de így is hatalmas élményanyaggal gazdagodva tértünk haza.
Versec neve a magyar borrajongó közönségnek a Versec-Fehértemplomi egykori borvidékünk révén lehet ismerős, mely a bánáti borrégiót fedte lényegében.
Most is készülnek itt élvezhető borok, igen kellemes élményünk volt a Vinik pincében tisztes, hibátlan borokat kóstolni, a város központjától tán tíz perc járásnyira, a helyi konyha borkorcsolyáival kísérve. Meglátogattuk a régió egyik meghatározó borászatának, a Helvicija 1880 pincészetnek az éttermét is, amiről minden bizonnyal lesz még szó e rovatban.
Versec jelenleg 36.000-es város, igen pezsgő vendéglátással.
Este 11 után még a nagyvárosokban sem könnyű nyitott színvonalas helyet találni a Kárpát medencében, ez Versecen nem okozott gondot.
A magyarság létszáma sajnos elenyésző, tény, hogy Trianon idején sem voltunk többségben. A verseci magyar oktatás 1992-ben megszűnt, de a maroknyi megmaradt nemzettársunk a Petőfi Sándor Kultúregyesületbe tömörülve ápolja nyelvi és kulturális örökségét. Hagyomány- és értékőrző tevékenységük a Facebook oldalukon követhető.
A Tripadvisor első három verseci helyezettjét (Etno Kuca Dinar, Masters Pizza, Element) sikerült egy nap alatt végigjárni, mi a 20. helyen veszteglő Pambolit és a listán nem is szereplő, imént említett Helvecija 1880-at sokkal jobbnak ítéltük ezeknél gasztronómiai szempontból. A kollektív bölcsesség nem minden esetben érvényesül, illetve nem feltétlenül konvergens a minőségelvvel. A vendéget rabul ejtő beltér, s a hatásvadászat a tálalásban félsiker. Ha ehhez még viszonylag alacsony áron nagy adagot adnak, immár garantált a népszerűség.
Márpedig a rusztikus Dinár Tájház odafigyeléssel és törődéssel kialakított vendéglátóegység, mely látványra egyből megnyeri a betérőt.
A parkolóban ódon prés és boroshordó fogad, a beltér kisebb mezőgazdasági múzeummal is felér, mindenfelé régi használati tárgyak tetszetős elrendezésben, fonott korsók, butykosok, apró pálinkáshordó, szódavizes üvegek, szekérkerekek, s még hosszan sorolhatnám. Az ülőalkalmatosságok jelentős része kézzel készített egyedi darab.
