A tágan értelmezett Erdély vendéglátásának berkeiben zajló folyamatok nem függetlenek az anyaországi szakma mozgásától. S itt nemcsak arra gondolok, hogy a székelyföldi gasztroforradalmat elindító, étterme mellett Gasztroakadémiát alapító, Gasztrotérkép néven közösséget szervező, s a Taste of Transylvania fesztivállal e régió páratlanul gazdag kulináris hagyományaira a közönség, a média s a szakma figyelmét felhívó Trucza Adorján bevonta legtöbb kezdeményezésébe az anyaországi vendéglátás legjobbjait.
Hanem arra, hogy több erdélyi és partiumi étterem vezetése is felismerte a belső-magyarországi séfek szakmai tudásában rejlő potenciált. Legjobb példa erre a nagyváradi Graf étterem, mely dolgozott a Costes Michelin csillagához hozzájáruló Nicolas Delgadoval, a Lou Lou-t, Costes-t, Bori Mamit s a Czakó kertet megjárt Nagy Attilával, a nemrégiben Pataki Péter sztárséf adott nekik tanácsot (s talán tart is még az együttműködésük).
De említhetem azt is, hogy Náday Egon indította el a kolozsvári Via éttermet a maga útján kulináris szempontból, s mai is tanácsadója Erdély egyik legjobb, autentikus magyar éttermének, a brassói Pilvaxnak. (A kalandos életű séf pályáról itt olvashatunk jól megírt összefoglalót.)
E szép példák közé tartozik a többek között az egri Fehérszarvas étteremben, a Macok bisztróban, s a szilvásváradi Lovas étteremben nevet szerzett Bajzát Attila pályája is, aki 2014 és 2023 között a kézdivásárhelyi Jazz bisztrót vezette. Már évekkel korábban is vonzotta Erdély, s azon belül a Székelyföld, a Bálványos Grand Hotelben Kaló Imrével és Isabel Legeron Master of Wine-nal, a természetes borok nemzetközi nagykövetével tartott nagy sikerű borvacsorát 2012-ben.
