Parmában még Verdi a sláger

Világbajnoki selejtező mérkőzés, 8. csoport Olaszország–Magyarország Parma, szombat 20.45, vezeti: Epifanio Gonzalez Chavez (paraguayi) OLASZORSZÁG: Buffon – Cannavaro, Materazzi, Maldini – Zambrotta, Albertini, Tommasi, Coco – Totti – Del Piero, F. Inzaghi. MAGYARORSZÁG: Király – Bodnár, Kuttor, Juhár, Mátyus – Pető, Sebők, Lisztes (Miriuta), Dárdai – Kabát, Tököli.

Róth Ferenc
2001. 10. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

-LABDARÚGÁS-
Parma egyelőre még nem vesz tudomást a küszöbön álló – s a házigazdák szempontjából igencsak fontos – világbajnoki selejtezőről. Ennek – akár tetszik, akár nem, el kell ismernünk – valójában egyetlen oka van. Az, hogy csapatunk vendégszereplése nem tudja lázba hozni az olasz szurkolókat.
A város, ahol 18-20 fok a hőmérséklet, s felhős az ég, egyelőre tehát nem foglalkozik a szombaton 20.45-kor kezdődő meccsel. Az utcai plakátokon szinte nem is kap helyet az összecsapás, sokkal inkább a Parma közelében, Roncole nevű faluban született Giuseppe Verdi nevével találkozhatnak a járókelők. A zeneszerző halálának századik évfordulójáról emlékeznek meg az idén, így aztán a helyi koncert- és előadótermek az ő muzsikáját hirdetik és népszerűsítik. Már amennyiben szükség van erre…
A magyar labdarúgó-válogatottra azonban valóban ráférne már a sikerélmény, legalább egy kevéske a rivaldafényből. Írt ugyan a magyar csapatról a helyi sajtó – egyelőre még csak az –, ám az egyik parmai kolléga elkövetett egy hibát. Weimper Istvánt, a csapat egyik edzőjét a képaláírásban mint szövetségi kapitányt aposztrofálta. Lám, milyen kevés kell a gyors karrierhez…
Csapatunk szombaton harmincharmadik alkalommal mérkőzik meg az azzurrikkal. A mérleg nyelve nem a mi javunkra billen. Több vereséget vagyunk kénytelenek számlálni – tizenötöt –, mint ahányszor győzelemmel hagyták el futballistáink a pályát. Erre csupán nyolcszor volt példa. A legutóbb például 36 éve… Akkor 2-1-re nyert a csapat. A gólokat – írjuk le a nevüket, megérdemlik – Albert és Bene érte el.
Rég volt, de igaz volt…
A maiaknak viszonylag kevés az esélye, hogy kétszer betaláljanak Buffon kapujába. Már egytől is boldogok lehetnénk. De vajon megszerzi-e ezt az örömet valamelyik magyar focista? Gellei Imre szövetségi kapitány nyilván már „kitalálta”, hogy kik lehetnek a megmentők, ugyanis pénteken délben Kutasi Róbert, a válogatott sajtófőnöke már ismertette is lapunkkal a pályára lépő tizenegyet. Pontosabban csak tízet. Az egyik középpályás poszton jó ideig gondolkodott a „főnök”, aki végül úgy döntött, hogy Lisztes és Miriuta közül az utóbbi kezd a parmai stadionban – ahová mintegy húszezer nézőt várnak.
A csütörtök esti edzésen Gellei taktikai elemeket gyakoroltatott a játékosokkal, akik, ahogy közeledik a találkozó időpontja, úgy lesznek egyre elszántabbak. Csupán az a kérdés, hogy a nagyobb erővel, a jobb futógyorsasággal és erőnléttel szemben mire elég az elszántság.
Mert lássuk be, a papírforma nem sok jót ígér. Már csak azért sem, mert az olaszoknak minimálisan egy pont kell ahhoz, hogy ne kényszerüljenek pótselejtezőre. Feltételezve, hogy ezt nem akarják, ikszre meg nem igazán bölcs dolog játszani, valószínű, hogy nekiesik majd Mátyuséknak az olasz támadósor. Ebben pedig általában nincs sok köszönet. Így aztán csak abban lehetünk biztosak – Verdi Aidájánál maradva –, hogy annál a képzeletbeli bevonulási indulónál még szorosan ott leszünk az olaszok mellett…
***
A 8. csoport állása
1. Olaszo. 7 5 2 – 15-3 17
2. Románia 7 5 – 2 9-6 15
3. Grúzia 7 3 – 4 11-11 9
4. Magyaro. 7 2 2 3 14-12 8
5. Litvánia 8 – 2 6 3-20 2
A csoport másik mérkőzésén: Románia– Grúzia, Bukarest 20.45.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.