A Malin család két felnőtt tagjának élete ezzel szemben egyébből se áll, mint bolyongásból, költözésből, vándorlásból. A három gyerek mind máshol született, az egyik például Zimbabwéban. Adam, a családfő két évet töltött tüdőgyógyászként Afrikában, mi sem természetesebb, hogy ment vele a família is.
Nem mintha Kathynek, a feleségnek nagy ügy volna a távolság. A negyvenkét éves beszédtanár másfél évvel ezelőtt repülőjegyet váltott, és elutazott Nepálba. Végtére is buddhista, legfőbb ideje megismernie, honnan ered az ő hite. Adam pompásan ellesz a három gyerekkel, egy hónap igazán nem idő.
Hogy Adam, aki bevezette őt a keleti vallás rejtelmeibe, otthon marad, Kathyt nem látszott zavarni. Majd meditál reggelente a virágokkal teli házi oltár előtt. Eddig az ő tempója volt fontosabb, végtére időnként maratont fut, a kórházba ezres BMW-vel berreg át a városon – most rajta a sor, gondolta Kathy, és fölzergéskedte magát a Himalája egyik hatezres csúcsára.
Ebben a családban mindenki és minden mozgásban van.
A tétlenséget a gyerekek se ismerik.
Benjamin, a legidősebb tizenegy éves. Kicsit tohonya, ezért „csak” három sportágat űz. Sakkban a legjobb, igaz, abban nagyon. Pár hete ő nyerte Londonban Nagy-Britannia korosztályos bajnokságát. Mr. Baker oktatja az iskolai klubban, de hetente házhoz jön, és kétszer másfél órát marad, amiért külön honorárium illeti. Az asztalt ilyenkor mindenki körül üli, lesi a figurákat az ötéves Hester is, aki már másfél éve iskolás, és mindent tudni szeretne, amit a bátyjai tudnak.
A három gyerek a Paragon Schoolba jár. Az egyenruha minden iskolában kötelező. Náluk a fiúk szürke nadrágot, fehér inget, bordó-szürke csíkos nyakkendőt, bordó pulóvert, és egyforma fekete cipőt hordanak. A kislányok viselete szürke, rakott szoknyás ruha, bordó nyakkendő (a kicsiké még gumis), hozzá bordó kardigán, szürke térdzokni és pántos fekete cipő. Minden darab egyszerű, könnyen mosható, puritán.
Az együvé tartozást minden iskola fontosnak tartja. Ennél csak a különbözés fontosabb – a sport terén. Ebben nincs pardon, ez presztízskérdés, a szülőknek pedig szívügye. A versenyszellem mindmáig eleven az iskolák között, amit egészen kis korban a diákok lelkébe ültetnek. A színekért mindent: valahogy így. Ebből ered a lankadatlan küzdőszellem, amivel például az oxfordi és cambridge-i nyolcas harcba indul a győzelemért – 1820 óta!
Az angol szülők szinte ugyanolyan gonddal választanak gyermekeiknek sportot, mint foglalkozást. Az ötéves Hester a heti két tornaórán kívül már most úszni jár, és jövőre, amint betölti a hatot, felveszi bátyjai tempóját.
Nem lesz könnyű.
William még csak nyolcéves, de hat sportágban jártas. Szintúgy tehetséges sakkban, s bár még nem játszik olyan kombinatívan, mint a bátyja, másfél órát vele is foglalkozik Mr. Baker, mikor megérkezik hétfő délután a Bloomfield Park szélén lévő családi házba. Márpedig Mr. Baker fafejű gyerekekkel nem foglalkozik, akkor sem, ha dupla fizetséget ajánlanak neki. A fiúcska ezen kívül krikettezik, gyeplabdázik, teniszezik, rögbizik, szombatonként pedig, saját kívánságára, a városi klubba cselgáncsra jár. Az utóbbi megy a legjobban. Nevét és képét nemrég hozta a Bath Chronicle, a városi újság: megnyert egy versenyt több tucat induló előtt.
Hogyan lehet ezt szülőként bírni?
Mindenki erős tempót diktál gyermekeinek, ha azt akarja, hogy jussanak valamire: a test és a szellem korán megszokja a terhelést. Read with your children! Olvass együtt gyermekeiddel! – üzeni az iskola, s nem csak üzeni, rendszeresen küldi hozzá a könyvet. Kötelező őket elolvasni, mégpedig határidőre. Kathy beszédtanár, ezért különösen fontosnak tartja, hogy olvassanak a gyerekei. Tízéves korig fennhangon gyakorolják, s utána mindig megbeszélik, mert csak így lehet belőle élmény. Innen a nyolcéves William öröme, amikor egy fontért akciós könyvet talált a boltban. Büszkén vitte haza.
Tévé? Műsor semmikor, videóról mesék hetente kétszer. Semmi több. A sport, az olvasás, a zene fontosabb.
Majd elfelejtettem, muzsika is van. William zongorázik, Benjamin a klarinétot fújja, az anyjuk pedig, hogy segíteni tudjon, beiratkozott a zeneiskolába: zongorázni tanul.
Malinék mégsem különleges család.
Csupán arányosak azzal, amit az ember lát, mikor London fölé ér a repülő, és feltűnik a sok sportpálya a magasból. Itt is, ott is zöld gyep, az egyiken teniszeznek, a másikon rögbit játszanak, arrébb meccs megy, az atlétikapályán futók köröznek.
Azt tudjuk, hogy Anglia a legfontosabb sportok hazája, innen indult annak idején a futball mellett a tenisz, az ökölvívás, az atlétika, az evezés és sok más. Az előtt viszont csaknem értetlenül állunk, hogy a szigetországban a sport máig milyen fontos része a családok életének.
Mint Malinéknél.
A szülők élete ugyanis nem csak abból áll, hogy sakktanárt fogadnak, hogy úszni, krikettezni viszik a gyerekeket délután, hogy naponta mossák a kék-fehér mezeket, és tisztítják a stoplis cipőket. Kathy Roberts, az anya, emellett maga is teniszezik, Adam Malin pedig, azon kívül, hogy neve jól cseng a rangos tüdőgyógyászok között, ismert az amatőr motocrossversenyzők körében is. S az sem akármi, hogy ha nagyon megszorítják, edzés nélkül is végigfut negyvenkét kilométert, a maraton távját.
Minden a családban dől el.
origo.hu
Határozottan reagált a rendőrség Hadházy legújabb terveire
