A sokáig gazdátlanul árválkodó kupavégjáték otthonának előlépő Szolnok jó házigazda volt, amihez persze a kézilabda szerelmesei, ez esetben a finalista Veszprém és a Szeged szurkolói is hozzátették a magukét, s nem csak a nemrégiben felújított sportcsarnok rendezői.
Az egyik oldalon ezer veszprémi, a másik oldalon ötszáz szegedi és köztük néhány szolnoki néző gondoskodott a kiváló hangulatról, a pályán pedig egy mindenre elszánt Tisza-parti gárda, amely nem titkoltan a kupagyőzelemre hajtott. Noha kezdetben vezettek is a szegediek, a Bajnokok Ligája idei sorozatának ezüstérmese Sterbik Árpád kapus vezérletével – sorra hárította a szegedi ziccereket, valamint hétmétereseket – fordított, és már az első félidőben hatgólos előnyt szerzett.
Nem tudni, hogy a megnyugtató különbség vagy az elbizakodottság uralkodott-e el a veszprémieken, mindenesetre kicsit könnyelműen kézilabdáztak a folytatásban.
Az egykori világválogatott Éles József például – rá egyáltalán nem jellemző módon – sorra hibázta el a büntetőket. Vérszemet kapott a Szeged, és Bécsi találataival egy gólra felkapaszkodott, de mielőtt igazán izgalmas lett volna a meccs, Perez és Dzomba megrázta magát, eloszlatva az éledezni látszó csongrádi reményeket.
A kupa tehát már tizenharmadik alkalommal Veszprémbe került. Zdravko Zovko vezetőedző együttese nagyszerű idényt zárt, hiszen a bajnoki és kupaelsőség mellett a Bajnokok Ligája ezüstérme is gazdagítja a klub vitrinjét. Ennél többet csak egy esetleges európai kupaarannyal lehetett volna elérni. Persze nem kizárt, hogy azért a diadalért a hazai kettős győzelmet is szívesen elcserélnék a Fotex Veszprém sztárjai.
Magyar Péter
Magyar Péter gyurcsányi mélységbe zuhant a felelőtlensége miatt
