Szépített a Honvéd

Akkora volt az érdeklődés a Honvéd–Vasas férfi bajnoki döntő 3. mérkőzése iránt a Kőér utcai uszodában, hogy még a XX. század legjobb vízilabdázójának, Gyarmati Dezsőnek is csak a „kuporgón” jutott hely a díszvendégek lelátórésze helyett. A „helyezkedés” közben szinte hangrobbanást idézett elő a szurkolótáborok hangpárbaja, amelyet az angyalföldiek nyertek meg. Győzni jöttek kedvenceik is, hiszen a három nyert mérkőzésig tartó fináléban már 2:0-ra vezettek az angyalföldiek. Tudta a Honvéd is, hogy ha címvédőként el akarja kerülni a blamázst, nyernie kell.
Az első negyedben nehéz volt eldönteni, hogy a vasasos Kósz Zoltán, vagy a Honvéd kapuját védő, és a keddi gyenge teljesítménye után is bizalmat kapott Kovács Zoltán véd-e jobban, mindenesetre a játékrész végén Tóth I. és Jäger góljával a címvédő vezetett (a másik oldalon Madaras vágott be egy büntetőt, így 2-1). Az óriási feszültség 3-3-nál „kivágta a biztosítékot”: Varga Tamás és Sugár talán valóban a vízbe fojtotta volna egymást, ha a bírók nem ítélnek gyorsan páros kiállítást. Csakhogy Vargát ütésért cserével végleg kiküldték, majd kétszer két percre került emberhátrányba a Vasas, s Biros az angyalföldi szurkolók őrjöngése ellenére is „beverte” a másodikat (4-3). A folytatásban a Honvéd döntésre vitte a dolgot: míg a Vasas kihagyott öt létszámfölényes helyzetet, addig Kovács büntetőt védett, Kiss és Bereczki keze is villant, így 6-3-as előnnyel várhatta a címvédő az utolsó negyedet. A Vasas mindent megpróbált, felzárkózott egy gólra (6-5), de Kovács Zoltánnal és az ezen a mérkőzésen fantasztikus teljesítményt nyújtó riválissal most nem tudott mit kezdeni. Azaz: a Honvéd 7-5-re győzött, s 2:1-re szépített az összesítésben.