Ezt már nem vehetik el tőlük

Szerdán este a Népstadionban megtörtént az, amire feltételezhetően csak azok kötöttek fogadást, akik szeretnek „brahizni”, és szívesen kockáztatják a pénzüket. A magyar bajnok, a Zalaegerszeg az utolsó percben lőtt Koplárovics-góllal legyőzte világhírű ellenfelét, a sztárokkal teli, BL-győztes Manchester Unitedet, s előnnyel utazhat a két hét múlva sorra kerülő visszavágóra.

- LABDARÚGÁS -

Varázslatos, soha nem felejthető este volt, amely megmutatta, hogy nem lehet leírni a magyar futballt, az utóbbi évek kudarcaitól függetlenül sem… – akár ezt a gondolatot végigkövetve is értékelhetnénk a ZTE BL-sikerét. Hogy mégsem tesszük ezt, annak az az oka, hogy a bölcs ember a váratlanul ráköszönő siker után is reális marad.
Az ilyen ember pedig megköszöni a sorsnak, hogy ezúttal „ilyen” Manchestert hozott kedvenc csapata útjába. Olyan MU érkezett ugyanis hozzánk kedden délben, amelyiknek szemmel láthatólag nyűg volt a pesti utazás, a hátuk közepére sem kívánták ezt a kirándulást, különös tekintettel arra, hogy a hét végén rajtol az angol bajnokság, s ez legalább olyan fontos – sőt… – a számukra, mint a mérkőzés a kimondhatatlan nevű magyar város csapata ellen. A találkozó előtt természetesen valamennyi brit fogadkozott, köztük a skót Sir Ferguson is, hogy a csapat minden mérkőzést egyformán komolyan vesz.
Ez elképzelhető, el is hihető, de akkor valami hiba csúszhatott a ráhangolásba. A szerdai Manchester ugyanis a mérkőzés nagyobbik részében úgy gondolta, hogy előbb-utóbb talál egy gólt, s aztán a nyugodtabbnál is nyugodtabban várhatja a visszavágót.
Hogy ebből jószerivel semmi nem valósult meg, az a magyar ellenfélnek, a ZTE-nek volt köszönhető. Annak a tizennégy labdarúgónak, aki pályára lépett, s ha kellett, csúszott-mászott (akár szó szerint értve) a 93 perc során, annak a Bozsik Péternek, aki az egyetlen használhatónak, üdvözítőnek tűnő – utólag elmondható, sikerrel is alkalmazott – taktikával küldte pályára a játékosait. Megvalósították, hozzátéve, hogy a Zágráb elleni két mérkőzés után újra velük futballozott a gondviselés is, az ő oldalukon állt a szerencse. A mérkőzést követő tájékoztatón Bozsik sportszerűen elismerte ezt, hozzátéve, hogy csapata továbbjutási esélye a duplájára nőtt.
– A mostani meccs előtt azt mondtam, hogy két-három százalék esélyt látok a végső sikerre. Most, a győzelmünk után, úgy módosítom ezt, hogy már van négy-öt…
Ennél többet nem várhattunk s nem is várhatunk. Mert öröm ide, boldogság oda, a magyar futball helyét, kudarcait mi ismerhetjük a legjobban.
*
BL-selejtező, 3. forduló, első mérkőzések (még nem közölt eredmények): Rosenborg (norvég)–Bröndby (dán) 1-0, Celtic (skót)–Basel (svájci) 3-1, Barcelona (spanyol)–Legia Warsawa (lengyel) 3-0, Sporting Lisboa (portugál)–Inter (olasz) 0-0.

„Azt sem tudtam, mit csináljak.” Amikor a 83. percben Bozsik Péter beállította a csapatba Koplárovics Bélát, mindenki joggal hitte, amolyan taktikai cserére került sor. A 21 éves fiatelember – aki Barcs és Hévíz után érkezett a nyáron Zalaegerszegre, s eddig mindössze 39 percet töltött el a ZTE mezében – azonban élt a lehetőséggel. „Nem elsősorban az én érdemem a gól. Kitűnő beadást kaptam Szamositól, s csak annyi dolgom volt, hogy jó időben és jó helyre érkezzem. A kapus már kivetődött, nekem meg ott volt az egész kapu. Amikor a hálóba ért a labda, hirtelenjében azt sem tudtam, mit csináljak. Aztán odaszaladtam a szurkolóinkhoz.” A rossznyelvek szerint Koplárovics Bélának most, a pályafutása csúcsán kellene abbahagynia. Ez persze inkább csak a tréfa kategóriájába tartozik. Különösen, ha meghallgatjuk Bozsik Péter véleményét. „Gyors, kiváló labdaérzékű, intelligens fiatalember, aki sokra viheti a pályafutása során.”