-ÖKÖLVÍVÁS-
Csötönyi Sándor, mint mindig, ezúttal is kifogástalanul elegáns, szívja az elmaradhatatlan szivart. Talán csak a szeme alatti gödrök árulkodnak arról, hogy sok minden történt vele mostanság, s nem csupán örömteli események.
– Az elmúlt néhány hetemet akár úgy is összegezhetném, mint egy őrült rohanást. Kezdődött azzal, még a törökországi női világbajnokság előtt, hogy az édesanyám szívinfarktust kapott. Az elutazás előtt a betegágya mellett töltöttem a napjaimat, hogy aztán szinte a kórházból induljak útnak a világbajnokságra.
– Antalyában pedig önt figyelmeztette az egészsége arra, hogy túlpörgeti magát.
– Abban a miliőben, azokat a meccseket, azt a bíráskodást látva senki sem maradt volna nyugodt. Mivel én végképp nem tudok takaréklángon égni, „összetalálkoztam” egy érgörccsel. Amikor a meccs után fel akartam állni a zsűriből, nem vitt a lábam, a levegőt is csak módjával adagolták. Mentő, kórház, EKG, megfigyelés…
– Másnap, a döntőkön már újra ott ült a sportcsarnokban.
– Az orvosok megnyugtattak, egészséges a szívem. A stressz, a feszültség miatt alakult ki az érgörcs. A döntőkön pedig illett ott lennem, hiszen magyar lány, a nehézsúlyú Kovács Mária is bokszolt.
– Az ő aranyérme lehetett a leghatásosabb orvosság.
– Utólag már azt mondom, igen, de a mérkőzése alatt nem lehettem nyugodt, pedig gyógyszert is bevettem, s nyugtattam magam. A lényeg, hogy aranyéremmel jöhettünk haza.
– Más ember ilyenkor hetekre elvonul, pihen, megpróbálja elfelejteni a rosszullétét. Ezzel szemben ön Egyiptomba utazott, hogy részt vegyen a nemzetközi szövetség tisztújító kongresszusán.
– Nem maradhattam itthon, ugyanis kandidáltam a végrehajtó bizottsági tagságra, furcsa lett volna, ha nem vagyok ott. Az más kérdés, hogy a szavazási procedúra bizony nem volt idegnyugtató. Közel tizenöt órán át tartott, amíg megválasztották a tisztségviselőket.
– Elnézést az értetlenkedésért, de ennyi idő alatt akár a pápaválasztás is lezajlik.
– A szövetség közel kétszáz tagországa több mint száz jelöltet állított, öt földrészről. Gondoljon bele: a főtitkári, az alelnöki és a vb-tagsági helyekre jelentkeztek ennyien. Képzelheti, milyen kemény meccs volt. Elég, ha annyit mondok, az afrikai szövetség elnöke nem jutott be a végrehajtó bizottságba.
– Közismert, hogy magas fokon ég, mindent megtesz a magyar bunyóért, s néhány trükkért sem megy a szomszédba. Mint sportdiplomata, már nem teheti meg ezt. Rezzenéstelen arccal lesz kénytelen végigülni a mérkőzéseket. Képes lesz rá?
– Ezt is tudomásul kell vennem, ez a funkció átka… A szabályok adta kereteken belül természetesen a jövőben is segíteni fogom a mieinket. Arról nem beszélve, hogy Jákó Péter személyében van egy másik magyar sportdiplomata is a vezetésben. Ő az orvosi bizottság főnöke, jómagam pedig a technikai bizottság alelnöke is vagyok. Sokat tehetünk. A lényeg persze, hogy milyenek a bunyósaink.
– Ennek a bizonyítására az elmúlt években bőséggel volt lehetőség a hazai szorítóban, s lesz a jövő évi női Eb-n is. Szorgalmas versenyrendezők vagyunk. Megéri?
– Biztos vagyok benne, ha mint a magyar szövetség elnöke, nem harcoltam volna a rendezésekért, kevesebb világ- és Európa-bajnokunk lenne. Hogy megéri-e? Anyagilag nem igazán, de mindig össze tudtuk szedni a szükséges forintokat. Az igazi hasznot az jelenti, hogy a magyar boksz visszatérő házigazdája a nemzetközi eseményeknek.
– Amíg beszélgettünk, két szivart is elpöfékelt. Ezt is orvosi tanácsra teszi?
– Nem tüdőzöm le a füstöt…

Erre nagyon ráfázhat Magyar Péter, újabb ügyekben jelentették fel