Rend és kilenc pont Székesfehérváron

A sikertelen őszi szereplés, a tizennyolc forduló során gyűjtött mindössze 15 pont alapján sokan mondták a bajnoki rajt előtt, hogy az elmúlt években meglehetősen hullámzóan szereplő Videotonnal bizony nem lesz könnyű dolga az év elején szerződtetett új szakembernek, Bicskei Bertalannak. A kétkedők most elhalkulhatnak, hiszen a Vidi a bajnoki folytatás egyetlen százszázalékos csapata. Három mérkőzés, három győzelem, kilenc pont. Ideális és önbizalom-növelő rajt.

Bicskei Bertalan – aki, mint elmondta, kezdi „belakni”, megismerni és főleg megszeretni Székesfehérvárt, bár hozzátette, ez utóbbi mindig az eredményektől függ – a kedd délelőtti edzés után a város polgármesterével, Warwasowszky Tihamérral találkozott, majd pihent egy-két órát a délutáni tréning előtt. Nincs ebben semmi különleges, ilyen programokat csinálhat egy edző a szabadidejében. Csupán azért említjük meg mégis, hogy érzékeltessük: a szakembernek valóban csak a labdarúgással kell törődnie. Azzal, amiért szerződtették.
„Ebből a szempontból valóban minden ideálisnak nevezhető. Úgy látom és érzem, hogy elindultunk azon az úton, amelyet rendnek, nyugalomnak és kiegyensúlyozottságnak neveznek. Tudom, korai még bármit mondani, annyira az elején járunk, de ha sikerül hosszú távra stabilizálni a jelen állapotot, akkor nemhogy el tudja érni a csapat a kitűzött célt, de képes lesz túlszárnyalni is azt.”
Ez a bizonyos cél elérhetőnek tűnik, bár a siralmas ősz után semmiképpen sem nevezhető merésznek: megőrizni az első osztályú tagságot, amelyről azt mondja Bicskei, hogy biztosan elérhetőnek tűnik, köszönhetően a jó rajtnak s az így kialakult önbizalomnak. „A felsőházat még viszonylag messziről és alulról nézzük, bár csak négy pont a hátrányunk a Siófokkal szemben. Az viszont megnyugtató lehet, hogy távolodunk a veszélyes zónától, kilenc pont az előnyünk a még kieső helyen álló Kispesttel szemben. Azt tartom elsődlegesnek – s ezt próbálom tudatosítani a játékosokkal is –, hogy mindig csak egy feladatot akarjanak megoldani, a következő meccset akarják, de azt nagyon, megnyerni.”
A csodát elutasítja az egykori szövetségi kapitány, mert „nem történt ilyen, s egyáltalán semmi különös, csupán annyi, hogy az elmúlt hetekben sokat dolgozott a csapat, magam pedig megpróbáltam olyan taktikát és hadrendet kidolgozni, amelyik a legjobban megfelel.”
Úgy tűnik, ez sikerült, hiszen a Vidi tíz gólt ért el – ebből hetet idegenben (!) –, s mindössze kettőt kapott.
„Őszintén szólva ilyen lendületes kezdésre nem is számíthattam. Hogy mégis ilyenre sikeredett, azt a játékosok hozzáállásán és akaratán túl a rendnek, a fegyelemnek köszönhetjük, amely valóban vezényli a mostani lépéseket a fehérvári futballban.
A következő akadály, a szombati csak papíron nevezhető könnyűnek, mert bár a gond az úr Dunaújvárosban, a megyei rangadóra általában mindenki feltámad, s a maximumot nyújtja. Arról nem beszélve, hogy fehérvári siker esetén a Bicskei-csapat szerencsés esetben akár már kopogtathat is a felsőház ajtaján.
„Valóban emlékezetessé tudnánk tenni a tavaszunkat egy újabb győzelemmel, amelyre meg is van a reális esély, de hangsúlyozom, mindig csak az előttünk álló feladatra figyelünk. Ez pedig a ma délutáni edzés…”