A lehetőség kapujában

A profi boksz hazájában a kérlelhetetlen megsemmisítés elmélete érvényesül, különösen, ha a „király kategória”, a nehézsúly nagyágyúi lépnek szorítóba. Szombatról vasárnapra virradó éjjel (Viasat 3) viszont két olyan ökölvívó csap össze Los Angelesben a WBC (Bokszvilágtanács) világbajnoki címéért, akik e kemény sportról alkotott véleményükkel nem számítanak az amerikai közönség tipikus kiszolgálói közé. Az ukrán óriás, Vitalij Klicsko régóta vár erre az alkalomra, s bár váratlanul érkezett el a pillanat, hogy megküzdhet az angol Lennox Lewisszal, egy cseppet sem tart a mérkőzéstől.

-ÖKÖLVÍVÁS
Lennox Lewis nem titkolja, hogy szívesebben golfozik vagy sakkozik és nem talál semmi kivetnivalót abban, ha az amerikai kommentátorok a „félreismert zseni” vagy a „szundikáló óriás” címmel illetik. Szakértők szerint az álla üvegből készült, és ha valaki ezen a ponton kapja el, úgy a vb-cím védője könnyen padlóra kerülhet. Kihívóját, az ukrán Vitalij Klicskót – a sporttudományok doktorát – sem lehet a verekedő típusok közé sorolni: „Az amerikaiak a brutális ökölvívást kedvelik, a vért, a drámai fordulatokat. Én viszont inkább a védekezésre összpontosítok. Ha ilyen taktikával is győzök, akkor akceptálni fogják ezt a stílust is.”
A német Klaus-Peter Kohl – az Universum Box-Promotion tulajdonosa – menedzseri pályafutásának legsikeresebb húzásáról gondoskodott, amikor az 1996-os olimpiai játékok után elszipkázta az amerikai konkurens „Don King” elől az ukrán testvérpárt. A Vlagyimir–Vitalij kettős a hamburgi „istálló” cégére, anélkül, hogy kenyéradójuk reményeit valóra váltották volna. „Célunk az USA meghódítása!” – hangoztatta Kohl már Atlantában. A Lennox elleni párbaj most az eddigi legnagyobb lehetőséget nyújtja a 202 centiméter magas Vitalijnak, hogy végleg megvesse a lábát a nagy lehetőségek országában és húzza magával testvérét is. „Két lehetőség kínálkozik arra, hogy valakiből szupersztár legyen – nehéz munkával az ellenfelek egész sorát megverni, vagy a világbajnokot legyőzni. Ez sem könnyű feladat, de nem tart olyan sokáig. Egészséges vagyok, jól felkészültem. Remek összecsapás lesz, és győzni fogok” – hangoztatja a kihívó, aki családjával már hónapok óta Kaliforniában él, Hollywood és Beverly Hills között. A lelátókról hatásos támogatásra számít, hiszen Los Angelesben nemcsak százezer német származású polgár él, hanem szépszámú ukrán közösség is.
Klaus-Peter Kohl hosszú idő óta igyekezett tető alá hozni patronáltja világbajnoki meccsét, sikertelenül. A trónon ülő Lennox rendre kitért az „ukrán óriás” elől. Kettőjük találkozója ezúttal is a véletlen műve: a Lennox számára eredetileg kiszemelt ellenfél, a kanadai Kirk Johnson edzés közben sérülést szenvedett, és kénytelen volt lemondani szereplését. Klicsko csak a felvezető programban szerepelt volna, amikor a világbajnok magára maradt. Az ökölvívásra specializált HBO (Home Box Office) tv-társaság felismerte a kínálkozó alkalmat, és Lennox honoráriumát öt és fél millió dollárról hét millióra emelte, amennyiben hajlandó Klicskóval megmérkőzni, Vitalij másfél milliót kap. Kettőjük eddigi mérlegét vizsgálva nem könnyű az esélylatolgatás. Az angol címvédő negyvenhárom meccsével (negyven győzelem, egy döntetlen, két vereség) szemben Klicsko harminckét sikere és egy veresége áll. A boxlegendának számító George Foreman minden idők legjobb nehézsúlyú bunyósának tartja Lennoxot, akinek mozgása sokszor a fiatal Muhamad Alira emlékeztet. Vitalij Klicsko is elismeri az angol tudását, de így érvel: „Ő a világbajnok, nagy névvel rendelkezik, viszont ő is csak ember. Senki nem tökéletes, és neki is vannak gyengéi. Ha a vereség gondolata foglalkoztatna, akkor be sem mennék a ringbe. A sorsba vetett bizalmam nyújt erőt arra, hogy töretlenül higgyek a győzelemben.”