-ÖKÖLVÍVÁS-
Mielőtt az elődöntőkről szólnánk, kanyarodjunk vissza a negyeddöntőkhöz. Alapvetően azért, mert a 60 kilós magyar, Káté Gyula felejthetetlen csatában, mintaszerű – és ami fontosabb: okos – öklözéssel győzte le az üzbég Mahmudovot. Az MTK bunyósa és persze a szövetségi kapitány, Szántó Imre által választott taktika ezúttal is tökéletesen bevált. A lassú, óvatos, az ellenfél gyöngéit kifürkésző első menet után robbantás – ez lehetett s volt is az üdvözítő.
Az első két percben az üzbég volt a jobb, vezetett is három ponttal, utána azonban jószerivel csak a magyar ütéseit és technikai felkészültségét tapsolhatta meg a hatalmas bangkoki aréna közönsége. Nem voltak ugyan sokan, jó, ha néhány százan üldögéltek a sárga székeken, pedig két thaiföldi is érdekelt volt ezen a napon. (Nyert is mindkettő.)
A lényeg tehát, hogy Káté – akárcsak a három évvel ezelőtti budapesti junior vb-n, ahol aranyat szerzett – csúcsformában tudta le a negyeddöntőt, 35-21-re nyert, így várhatta tegnapi ellenfelét, az amúgy is sztárokból álló kubai csapat tán legjobbját, az olimpiai első, kétszeres világbajnok Mario Kindelant.
Őt kellett volna legyőznie pénteken a 21 éves magyarnak, Kindelan azonban ma még túlságosan nagy falat neki. Káté ezúttal is az üzbég receptet alkalmazta, most azonban nem jött a pörgős folytatás. Nem jöhetett, mert Kindelan nem volt partner ebben. Szó se róla, a magyar végig egyenrangú ellenfele volt a hosszú karú, a jobbjával gyakran egyeket ütő, kellemetlenül szurkáló kubainak, de be kellet látni: a világbajnok – nagy valószínűséggel meg is védi a címét a thaiföldi Sayotha elleni döntőben – tapasztaltabb, rutinosabb, többet tud a szakmáról. 24-12-es vereség lett a vége, így megvonható bangkoki vb magyar mérlege: a tíz magyar öklöző egy bronzot ütött össze, ami egyrészt azt jelenti, hogy a hat évvel ezelőtti budapesti világbajnokság (akkor Kovácsnak és Erdeinek köszönhetően két arannyal zártunk), meg a houstoni és tamperei vb éremszünete után ismét van egy honfitársunk, aki büszkén mutogathatja majd érmét hazaérkezése után a Ferihegyi repülőtéren.
A döntők párosítása. 48 kg: Csu (kínai)–Kazakov (orosz). 51 kg: Jongjohor (thaiföldi)–Thomas (francia). 54 kg: Mamedov (azeri)– Kovaljov (orosz). 57 kg: Tajber (német)–Zsafarov (kazah). 60 kg: Sayotha (thaiföldi)–Kindelan (kubai). 64 kg: Maletyin (orosz)–Blain (francia). 69 kg: Aragon (kubai)– Susanov (üzbég). 75 kg: Golovkin (kazah)–Maskin (ukrán). 81 kg: Makarenko (orosz)–Aripgadzsijev (fehérorosz). 91 kg: Alekszejev (orosz)–Solis (kubai). +91 kg: Povetkin (orosz)–Carrion (kubai).
***
SAGARRA HÁTRÉBB LÉPETT. Aki jártas a boksz világában és nézi a Sport1 közvetítését a bangkoki küzdelmekről, hiányérzete lehet. Nem láthatja a ring sarkában az amatőr ökölvívás első országának első számú emberét. A kubaiak kapitánya, Alcides Sagarra, ha nem is fordított hátat harmincvalahány év után az ökölvívástól (erre feltételezhetően képtelen is lenne), a kötelek közvetlen közelében, a ringsarokban már nem látható, csupán a hivatalos személyeknek fenntartott széksorokban foglal helyet. Ezúttal mások segédkeznek az idős(ödő) mester, Fidel Castro nagy barátja helyett, bár a legnagyobb jóindulattal sem lehet őket tininek nevezni… Kár lenne, ha Sagarra végleg búcsút mondana a törzshelyének, hiszen az elmúlt évtizedekben szangvinikus természetével, túlfűtött érzelmeivel sajátos hangulatot varázsolt a szorító sarkába. És nem mellékes, hogy nagyon-nagyon ért a szakmához.

Azt hitte, nem látják: videón, ahogy tiltott tárgyat akarnak bejuttatni a balassagyarmati börtönbe