Aranyat dobhatunk a fény városában

A sportok királynőjének, az atlétikának a népszerűségét jelzi, hogy várhatóan 202 ország versenyzői indulnak a IX. szabadtéri világbajnokságon Párizsban, ahol 21 fős magyar válogatott szerepel. Az 1998-as labdarúgó-világbajnokságra épített Stade France-ban megszülethet a magyar atlétika első világbajnoki aranyérme. A sporttörténeti tettre a kalapácsvető Annus Adrián és a diszkoszvető Fazekas Róbert esélyes.

-ATLÉTIKA-
Szeptember elsejére – amikor itthon elkezdődik a tanév – legjobb atlétáink már levizsgáztak Párizsban. Éppen húsz éve rendezték az első világbajnokságot Helsinkiben, s az elmúlt nyolc viadalon bizony nem sok babér termett versenyzőinknek, összesen 2 ezüst- és 4 bronzérmet nyertek. Persze ebben a sportágban nagyon nehéz érmet szerezni. Az első világbajnokságon például Szalma László 812 cm-t ugrott, ugyanannyit, mint az amerikai Conley, de rosszabb második kísérletével leszorult a dobogóról, negyedik lett.
Érmet, sőt érmeket várunk a ma kezdődő IX. világbajnokságon, annak ellenére, hogy a sportág hazai bázisa egyre fogy. Az elmúlt tíz évben anyagi okok miatt a szövetségnek csak arra tellett, hogy a szűkülő élmezőnyt menedzselje. A négy éve beindított Nemzeti Atlétikai Program eredménye viszont még nem jelentkezhetett.
A hazai élmezőny fogyatkozását jelzi, hogy a korábban eredményes ugró szakágban férfi versenyzőnk nem tudta kiharcolni a világbajnoki szereplést, csak Vaszi Tünde és a rúdugró Szabó Zsuzsa indulhat Párizsban. A szakvezetés az utolsó pillanatban – annak ellenére, hogy a kitűzött 39 másodperces szintet nem teljesítette – bizalmat szavazott a férfi 4x100-as váltónak, amelynek szereplése jelentősen függ a sérült Németh Rolandtól. A soproni vágtázó – aki a tavalyi Európa-bajnokságon negyedik lett – elmondta, hogy a hajlítóizma húzódott meg, ezért nem tud teljes intenzitással edzeni. Reménykedik viszont abban, hogy a jövő hétre rendbejön, s a váltó 39 másodpercen belüli eredménnyel kiharcolhatja a jövő évi olimpián való indulást. Örvendetes viszont, hogy két távfutó, az idén 800 méteren csúcsot futó Varga Judit és a 10 ezer méteren rekordot döntő Kálovics Anikó is lemérheti felkészültségét a világ legjobbjai között.
A dobó szakág erősségét bizonyítja – vagy a többi szakág gyengeségét –, hogy három diszkoszvető, három kalapácsvető, két gerelyhajító és egy súlylökő vívta ki a vb-indulás jogát. A szombathelyi Haladás két versenyzője, Annus Adrián és Fazekas Róbert a tavalyi Európa-bajnokságon már bebizonyította, hogy képes elviselni az esélyesség terhét. Persze, ez nem jelent garanciát a győzelemre, csupán a lehetőségét erősíti meg.
A papírforma szerint Annus Adrián feladata a nehezebb, mert a két hete 84,19 méteres egyéni csúcsot dobó kalapácsvetőnek valószínűleg meg kell küzdenie az elsőségért a vb-ezüstérmes japán Murofusival (84,86) és az orosz bajnokságon 84,32 méterrel győztes Ivan Tyihovval. Az olimpiai bajnok Kiss Balázs a sydneyi olimpia után a párizsi vb-t is sérülés miatt hagyja ki, így Annus mellett csak klubtársa, az újonc Botfa Péter szerepelhet, aki a vb után az Universiadén is indul.
Hogy milyen kiélezett küzdelem várható diszkoszvetésben, azt már jelezte a múlt heti zürichi viadal, amelyen az Európa-bajnok Fazekas Róbert 69,14 méteres dobásával megőrizte idei veretlenségét az olimpiai bajnok litván Alekna (68,95) és a világbajnok német Riedel (66,53) előtt. Hasonló sorrenddel Párizsban is boldogan kiegyeznénk. Fazekas mellett Kővágó Zoltán (idei legjobbja 66,03) és Máté Gábor (65,05) is bekerülhet a fináléba.
A női szakág becsületét ezúttal is Vaszi Tünde mentheti meg, aki ugyan visszafogottan kezdte az idényt, de két hete már biztató 660 cm-t ugrott, amire elmondása szerint lehet alapozni. Az Európa-bajnoki bronzérmes versenyzőnő igazán megérdemelné, hogy világversenyen is felugorjon a dobogóra. Az eltiltása után visszatérő kalapácsvető, Divós Katalin 67,40 méteres eredménnyel nem számít az esélyesek közé.
A Norvég Atlétikai Szövetség vezetői azt javasolják, hogy a 2000 előtt született, tiltott szerekkel elért világcsúcsokat töröljék. Kezdeményezésük jogos, de valószínűleg az elmúlt három évben sem készült minden atléta tisztán, mert ahogy a sportágban mondogatják: mindenki csipeget valamit. A szervezők persze fenyegetőznek, bejelentették, hogy a világbajnokság alatt 450 doppingellenőrzést végeznek. Jó lenne, ha a csodásnak ígérkező párizsi világbajnokság a sportról, s nem annak rákfenéjéről, a doppingról szólna.
***
Útmutató. A világbajnokság ma fél 9-kor a férfi súlylökés selejtezőjével kezdődik, délelőtt a kalapácsvető Annus és Botfa küzd a döntőbe jutásért. A magyar szempontból két legérdekesebb versenyszám fináléját a hét elején bonyolítják le, a férfi kalapácsvetés döntője 25-én, hétfőn 18 órakor kezdődik, a férfi diszkoszvetők pedig kedd este 19.50 órakor küzdenek meg az érmekért. A legutóbbi vb-n negyedik tízpróbázó Zsivótzky Attila kedden és szerdán versenyez. A női távolugrás döntőjét szombaton rendezik meg, reméljük, Vaszi Tündével.
A magyar éremmérleg. Tokió (1991): 2. Bagyula István (rúd, 590 cm), 3. Horváth Attila (diszkosz, 65.32 m). Stuttgart (1993): 3. Gécsek Tibor (kalapács, 79,54 m). Göteborg (1995): 3. Gécsek (80,98 m), 3. Ináncsi Rita (hétpróba, 6522). Sevilla (1999): 2. Németh Zsolt (kalapács, 79,05 m).