Elmaradt a meglepetés, Olaszország – ha a vártnál nagyobb küzdelemben is – megszerezte az Európa-bajnoki címet. A németországi Eb igazi szenzációját az ezüstérmes francia válogatott szerezte, amely a 3:2-re elvesztett döntőn alaposan megszorongatta esélyesebb riválisát. A bronzérmes – akárcsak két esztendeje Csehországban – Oroszország lett, míg a Jugoszlávia néven címvédő Szerbia-Montenegró csupán a negyedik helyen végzett.
Az olaszokat már nagyon fűtötte a bizonyítás vágya, mert a négy esztendővel ezelőtt, 1999-ben szerzett Európa-bajnoki cím óta egyszer sem tudtak felállni a dobogó tetejére. Sydneyben sorozatban harmadik olimpiai ezüstérmüket nyerték, majd az olimpiai bajnok jugoszlávokkal szemben 2001-ben az Eb-döntőn is alulmaradtak, ráadásul Ostravában szinte megszégyenítően simán, 3:0 arányban. A trónt a tavalyi világbajnokságon sem tudták visszaszerezni, s érthetően egyre nagyobb lett a türelmetlenség a kilencvenes években sikert sikerre halmozó válogatottal szemben, amely háromszoros világ- és négyszeres Európa-bajnokként érkezett Németországba.
A válogatottba visszakerült minden idők egyik legjobb játékosának tartott Giani, de jelentős fiatalítás nem történt. Az öregedő sztárok – Giani mellett Sartoretti, Papi – azonban igazolták, lehet rájuk számítani, s visszaültek a trónra.
A döntő a vártnál izgalmasabban alakult, mert a franciák ismét bizonyították: felküzdötték magukat a legjobbak közé, s bárkit képesek legyőzni. Az első gyorsan megnyert olasz játszma után sem roppant össze a francia együttes az Eb-döntők leghosszabb szettjét játszva 42:40-nel egyenlített, sőt az idegek harcában később sem maradt alul. A negyedikben ismét maratoni küzdelemre került sor, s 29:27-re győztek a franciák, ám az hajrára elfogyott az erő, s így az igazi szenzáció elmaradt. Az olaszok pedig fellélegezhettek, hiszen végre megszületett a hőn áhított aranyérem.
Ukrajna
„Arcátlanság azt állítani, hogy Ukrajna áll legközelebb az EU-tagsághoz”
