A súlyos betegség, a dopping ellenére a világ atlétikája még tűrhető állapotban van, mert egyre többen űzik; az utcai futóversenyzés például milliókat mozgat meg. Az élmezőny fejlődése viszont megállt, 2003-ban egyetlen szabadtéri férfi világcsúcs sem született, míg a nőknél 400 gáton, rúdugrásban és 3000 akadályfutásban javítottak rekordot. A stagnálást, pontosabban a tisztulási folyamatot bizonyítja, hogy fedett pályán az új évszázadban még nem született férfi világcsúcs. Mindettől a világversenyek színvonala nem csökkent: a nemzetközi élmezőny kiegyensúlyozottabb és erősebb lett, ezért a gondok ellenére nagyon látványos és izgalmas versenyek várhatók az athéni olimpián.
Az egyetlen veszélyt a dopping jelenti, amely a tavalyi párizsi világbajnokságot is beárnyékolta, s a vb után kirobbant THG-ügy tovább erősítette a gyanút: tiltott szerek nélkül szinte lehetetlen világbajnokságot nyerni, dollárszázezreket keresni.
Ebben a – pályákon és laboratóriumokban zajló – hidegháborúban a magyar atléták megpróbáltak helytállni, több-kevesebb sikerrel. A legeredményesebbek továbbra is a kalapácsvetők: Annus Adrián világbajnoki ezüstérme mellett Pars Krisztián az utánpótlás Európa-bajnokságon nyert aranyérmet, az ifjúsági világbajnokságon pedig Németh Kristóf szerzett ebben a versenyszámban ezüstöt. A 2002-ben Európa-bajnok diszkoszvető Fazekas Róbert tavaly is kitűnő sorozatot produkált, sorra nyerte a nemzetközi viadalokat, és az esélyesség terhét elviselve második lett a vb-n. A hazai női mezőny legstabilabb tagja a távolugró Vaszi Tünde, aki 2000 óta minden világversenyen döntős volt. Előrelépést jelent a futószámokban, hogy a 10 000 méteren országos csúcsot javító Kálovics Anikó bronzérmet nyert a mezei futó Európa-bajnokságon. Varga Judit 1500 méter után 800 méteren is országos csúcsot döntött, méghozzá két percen belüli idővel. Mellettük Annus javított még rekordot kalapáccsal, Horváth Viktor pedig gerellyel.
Sydneyhez hasonlóan Athénban is a magyar küldöttség legnépesebb csapata az atléta lehet, mert eddig már 18 versenyzőnk teljesítette a nehezebb A szintet, további 18 pedig a B szintet. Így 21 versenyszámban 27 atlétánk indulhat Athénban, ez a létszám azonban tovább nőhet, hiszen július 21-ig lehet szintet teljesíteni. Négy éve minden kvótás indulhatott az olimpián, a nagy magyar csapat azonban csúnyán megbukott – egyetlen pontot sem szerzett. Nem egyszerű persze meghúzni a szintet teljesítők között az indulási határt, hiszen sok sportágban a kvótaszerzés automatikusan részvételt is jelent.
A nyári játékok előtt a világ legjobb atlétái közül márciusban sokan indulnak majd a budapesti fedett pályás világbajnokságon. A magyar főváros ugyan szép vonzerő, de az olimpia évében a világklasszis atléták többsége a jelentős pénzdíjért vállalja a budapesti
vb-n való indulást, amelyen a versenyszámok első hat helyezettjei között 2,4 millió dollárt osztanak majd szét. Mivel a nemzetközi szövetség néhány versenyszámban csökkentette a nevezési szintet, így várhatólag százötven ország atlétái indulnak a Sportarénában. Mivel a dobószámok még nem férnek be csarnokba, ezért jelentős magyar siker nem várható, a két tucat hazai induló közül Vaszi Tündének és Győrffy Dórának lehet esélye az éremszerzésre.
Emlékezés
Mérleg 2003.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!