Dunaújváros: ezúttal is ötös

K É Z I L A B D A A kosárlabda után kézilabdában is ott van egy női magyar csapat a legrangosabb európai kupa legjobb négy együttese között. A Dunaferr a Bajnokok Ligájában hazai parketten is öt góllal (29-24) győzte le a Podgoricát, így kettős győzelemmel jutott az elődöntőbe. A Ferencvárosnak nem sikerült a bravúr: a népligetbeli, csodálatos, kétgólos diadal után 32-25-re kapott ki Koppenhágában az esélyesebb Slagelsétől, így kiesett.

Méltóképpen búcsúzott a Dunaferr a Bajnokok Ligájában. Ne ijedjenek meg, nem arról van szó, hogy kiesett a Kiss Szilárd irányította társulat, elég, ha csak azt említjük, hogy fergeteges tapsvihar fogadta a szombati negyeddöntő visszavágója után a mosolygós hölgyeket. A búcsú csupán a helyszínnel kapcsolatban értendő: voltaképpen már a Podgorica elleni partin is szűkösnek bizonyult a jól megszokott otthon, noha vitathatatlan, a közel kétezres publikum fergeteges hangulatot varázsolt a miniarénába. A költözés azonban ésszerű és bevált módszer – az elődöntőt (és a remélt finálét) már a háromszor nagyobb befogadóképességű jégcsarnokban vívja majd a csapat.
A csapat, amely az ötre ötöt pakolt, azaz az idegenbeli, világraszóló bravúr után hazai pályán is ugyanannyival páholta el szerb– montenegrói vetélytársát, összesítésben tíz góllal bizonyult jobbnak. A számoknál talán az arcok árultak el többet a csak nevében visszavágón: az újvárosi klasszisok az első pillanattól kezdve önbizalommal felvértezve, energikusan, szó szerint játszották a kézilabdát, kínai figurákat engedtek meg maguknak, élvezték, amit csinálnak. A Podgorica máshoz szokott rutinos játékosai ugyan tették a dolgukat becsülettel, ám érezni lehetett, ők is tudják, esélyük sincs a tündöklő Dunaferr ellen. Ahhoz képest, hogy mesterük, Olekszandr Panov kis híján örömtáncot járt a negyeddöntő sorsolása után…
– Dicséret illeti a lányokat, pontosan kézilabdáztak – magyarázta feltűnően boldogan Kiss Szilárd, aki a lefújás után sokszor ismételte el, hogy nem foglalkoznak azzal, kivel kell majd az elődöntőt vívni. – A négy között nincs könnyű ellenfél, mindenkinek más az erőssége, így voltaképpen mindegy, kit sodor az utunkba a sors.
A 29-24-es diadal kulcsa egyrészt a védekezésben rejlett (a podgoricai hatos fal után újra meglepte riválisát a Dunaferr: ezúttal külön őrzőt kapott Knezsevics), másrészt abban, hogy Nagy Ivett, Radulovics Bojana és Ferling Bernadett egyaránt szórta a gólokat. De említhetjük a nem csak hátul remeklő, mintaszerű átlövésgólokat szerző Kindl Gabriellát, a főleg előkészítésben jeleskedő Lovász Zsuzsát, vagy a kapuban ezúttal is csapatának alapos támaszt adó Pálinger Katalint. Jó volt nézni a hazaiak örömjátékát.
Tizenhét percig a Ferencvárosét is. Na de aztán…
Tegyük hozzá gyorsan: Németh András fiatal csapata már azzal óriási bravúrt vitt véghez, hogy a négy közé jutásért harcolhatott, hogy továbbjutott csoportjából, hogy a Népligetben legyőzhetetlennek bizonyult, és hogy Dánia első számú csapatának, a Slagelsének az idei szezon veretlenségét búcsúztatta. A 30-28-as budapesti káprázatos siker természetesen boldoggá tette az újra nagy csapatot építő trénert, Németh Andrást, aki azonban sietett leszögezni: „A realitások talaján kell maradnunk, minden bizonynyal a dánok jutnak tovább.”
A kitűnő szakember őszinte szavai nem azt jelentették, hogy feltartott kézzel mentek az újabb csatába Kirsner Erikáék, ám tulajdonképpen nyugodtak lehettek a dánok ellen, veszíteni való nélkül. A tavaly triplázó Slagelse (a bajnokság a kupa mellett az EHF-kupát is bezsebelte – utóbbit a Dunaferr ellenében) amint várható volt, hamar a kezébe vette az irányítást: játékosai a pályán, karakteres edzőnője, Anja Andersen az oldalvonal mellett tett meg mindent. Kellemes meglepetésünkre a Fradi az elején jól tartotta magát, az említett tizenhetedik percben például 8-7 állt a táblán. Úgy, hogy közben Kocsik Viktória két, Lucia Uhraková pedig egy hétméterest hibázott el.
Ám mielőtt a csodában kezdtünk volna reménykedni, húzott egyet a nadrágszíjon a Tóth Tímeát szorosan őrző hazai társaság: ment, zakatolt, produkált egy 10-0-s szakaszt, és voltaképpen pontot tett a koppenhágai visszavágó végére.
A második félidőben a becsületéért küzdött az FTC – sikerrel. A példaértékű elszántságnak köszönhetően csupán 32-25 lett a vége, ami olyannyira nem tetszett Andersen kisasszonynak, hogy dühösen, kézfogás nélkül szaladt az utolsó sípszót követően az öltözőbe.
A győri szurkolók nem siettek sehová, felállva ünnepelték kedvenceiket. Nem véletlenül. Az utóbbi időben kiszámíthatatlan Róth-csapat tegnap este az EHF-kupa negyeddöntőjében parádézott. Görbicz és társai az idegenbeli vereség után odahaza vívták ki a továbbjutást (29-23), így a Dunaferr mellett ők is várhatják a keddi sorsolást.