Részvételi rekord a budapesti vb-n

-ATLÉTIKA- Már érkeznek a vendégek az év legnagyobb hazai sporteseményére, a 10. fedett pályás atlétikai világbajnokságra, amely péntektől vasárnapig tart a Budapest Sportarénában. A csarnokban való versenyzés fejlődését jelzi, hogy még az első budapesti vb-n, 1989-ben 64 ország atlétája indult, addig a hét végén 148 országból várnak indulókat.

A fedett pályás versenyzés gyökerei nem Afrikában találhatók, ahol a csarnokban való versenyzés – a kedvező időjárás miatt, s a megfelelő létesítmény hiányában – még napjainkban is ritkaságnak számít. Az úttörők az amerikaiak voltak, akik már a múlt század elején nemzetközi viadalokat rendeztek hatalmas csarnokokban, ahol a nézők ittak, szivaroztak, s biztatták a versenyzőket. Az öreg kontinensen 1966-ban rendeztek először Európa-játékot, s 1970-től már Európa-bajnoki érmekért vetélkedhettek. Mivel a fedett pályás versenyzés csak Európában és Észak-Amerikában terjedt el, ezért a nemzetközi szövetség nem szorgalmazta a világverseny kiírását. Az első szabadtéri vb (1983, Helsinki) sikerén felbuzdulva viszont 1985-ben fedett pályás világjátékokat rendeztek Párizsban, amely meglepően jól sikerült, hetven ország versenyzői indultak.
A második világbajnokságot 1989-ben Budapesten rendezték meg, amely szakmailag is nagyon színvonalas volt. A Budapest Sportcsarnokban öt világcsúcs született, és a kubai Sotomayor 243 centiméteres magasugrórekordját azóta sem sikerült megjavítani.
Mivel fedett pályán az atlétikai versenyszámok közül 29 rendezhető meg, ezért a nemzetközi élmezőnynek csak egy része használja ki ezt a világversenyt arra, hogy lemérje, hol tart a felkészülésben. A mezőny erősségének kétségtelenül nagyon jót tett, hogy a nemzetközi szövetség fedett pályán is bevezette a pénzdíjat, a hét végén 72 óra alatt az atléták 2,5 millió dollárt kereshetnek.
Magyar atlétának még nem sikerült aranyérmet nyernie fedett pályás világbajnokságon, s az első megszerzésére hazai pályán sincs sok remény. A tavalyi világbajnokságon 5. helyezést elérő Dobos Gábor az idén 6,65 másodpercig jutott, a világranglistát nézve országos csúcsához (6,54) közeli eredménynyel kerülhet döntőbe. A nemzetközi élmezőnybe tartozó női ugróink közül Győrffy Dóra sérülés miatt kénytelen kihagyni a világbajnokságot, a távolugró Vaszi Tünde pedig rúdugrásban próbálja kiharcolni a fináléba kerülést. Az idén országos csúcsot javító Varga Juditnak nagyon okosan és bátran kell versenyeznie a pénteki előfutamban 1500 méteren, hogy bekerüljön a szombat esti fináléba. A súlylökő Bíber Zsolt már február közepén csúcsformába került, a múlt héten viszont megbetegedett, ezért bizonytalan, hogy mire lesz képes hazai közönség előtt.