Kisebbségben maradtunk a saját fővárosunkban… A meszsziről jött kollégák, a Japánból érkezettek bizony többen voltak, mint mi, s nem tagadták meg ázsiai mivoltukat: többen is a földön ülve hallgatták végig a Thermal egyik szűkre méretezett termében tartott tájékoztatót, miközben egyfolytában fényképeztek és filmeztek. Hiába, az ő számukra – ellentétben velünk – Lothar Matthäus „nagy szám”, ritkán hallhatják és láthatják őt testközelből.
Bemelegítésként Róth Antal, az U21-es válogatott főnöke számolt be a csapata előtt álló feladatról. Arról, hogy a fiatalok a jövő szerdai magyar–brazil délutánján Fonyódon lépnek pályára a szlovénok ellen. A kérdésre, miért nem Pest a helyszín, a szakvezető ennyit mondott: „Ezt kérték a vendégek.”
Matthäusnak nincs ilyen gondja, Zalaegerszegen nagy érdeklődéssel várják a japán csapat bemutatkozását, fogynak a jegyek. A német szakember – feltételezhetően nem csupán udvariasságból – a „világ élvonalába tartozónak” nevezte a japán focit, amelyet tisztelni kell. Ettől függetlenül olyan eredményben bízik, amely növelheti az önbizalmat az ötszörös világbajnok Brazília elleni fellépés előtt. Valóban nagy fogás lenne a japánok elleni siker, hiszen a legutóbbi vb-n részt vett csapat nem csupán a töltelék szerepét töltötte be. Még akkor is kiváló erőt képvisel, ha az Európában futballozó sztárjaik ezúttal nem lépnek pályára. Erre a felvetésre röviden csak ennyit mondott Matthäus: „Nálunk sem.” Utalva ezzel arra, hogy Babos, Bodnár, Lisztes, Lőw, Kenesei és Szabics csak a brazilok elleni meccsre érkezik haza.
Az egerszegi siker tehát másokra vár. Lipcseire például, aki a válogatott keret margitszigeti találkozóján természetesen összetalálkozott azzal a Torghellével is, akivel a minap volt egy afférja. Most nem, most úgy viselkedtek, mint a kultúremberek. Remélhetőleg vége van kettejük villámháborújának. A Fradi középpályásáról azt mondta Matthäus, hogy „hosszú távon számít arra, hogy vezéregyénisége, irányítója lesz a válogatottnak”. Érti ezt úgy, hogy a japánok és a brazilok ellen, de akár a 2006-os világbajnokságon is. Ez utóbbival csak egy a bökkenő: valahogyan el kellene jutni oda…
A válogatott hopmestere, Magyar Zoltán percre kész forgatókönyvvel jött, amelyből kiderült: ma edzés a találkozó színhelyén, az állítólag rossz talajú ZTE-pályán, szombaton újabb gyakorlás, csak éppen Hévízen, vasárnap meccs, utána pedig utazás vissza a Margitszigetre, s attól kezdve csak a dél-amerikaiak járhatnak a fejekben.
Addig viszont, mint mondta is a német, csak az ázsiaiak.
A NAGY RANDEVÚ. Lothar Matthäus és Zico régi ismerősök, jó barátok. A magyar kapitány szemmel láthatóan örült, amikor a japánok brazil kapitányáról kérdezték. „Még ma is pontosan emlékszem a meccsre. 1982. március 23-án volt Rióban, a Maracana-stadionban. Én akkoriban kerültem a válogatottba, izgultam is. Zicóra azért jól emlékszem. Kiváló focista volt, s nem kell bizonygatni, hogy a jelenlegi csapata is a kiválók közül való.”
