Legutóbb Szalontai Zoltán halála rázta meg a magyar sportéletet. A negyvenkilenc éves Európa-bajnoki ezüstérmes, olimpiai birkózó halála előtt az olimpiai bajnok Repka Attilával együtt oktatta a miskolci reménységeket. 2005. november 24-én is éppen edzést tartott, amikor összeesett, és bár hamar a helyszínre érkezett az orvosi segítség, már nem tudták megmenteni az életét. Halálát koszorúér-elzáródás okozta.
Szalontai előtt a kétszeres olimpiai ezüstérmes óriás, a szintén birkózó Balla József hunyt el nagyon fiatalon. Nem mondhatjuk, hogy váratlanul, hiszen hosszantartó betegség után, szívelégtelenség következtében távozott közülünk.
A két eset azért is volt meglepő, mert egy-egy atléta mellett elsősorban súlyemelők közül szedte áldozatait ilyen fiatalon a halál. Többek között olimpiai érmesek, Horváth György, Holczreiter Sándor, Szűcs Lajos és Kőszegi György neve szerepel a szomorú listán. Kőszegi csont és bőr volt, amikor a tüdőrák végzett vele. Bár nem zárható ki, hogy ebben a festékgyári munka és a cigarettázás is közrejátszott, Kőszegi halála előtt bevallotta, hogy doppingolt. Minderre akkor jött rá, amikor anyósánál Nerobolra bukkant. Azt hitte, hogy az övé, mert neki is pontosan ezt a szert írta fel a keretorvos… Korábbi újságcikkek alapján az atléta Faragó Jánosról állítható még, hogy tiltott szerekkel élt. Özvegye mesélte utólag, hogy férje marékszámra szedte a pirulákat a jobb eredmények érdekében.
Kijelenthető, hogy Magyarországon a sportolók jóval az athéni, sőt a szöuli botrány előtt is doppingoltak. Igazából az a kérdés, hogy mennyivel előtte és milyen mértékben. Volt-e valóban államilag irányított doppingolás, vagy mindenki magának, klubon, sportágon belül szerezte be a tiltott szereket? Többek között ezzel a kérdéssel fordultunk dr. Jákó Péterhez.
– Magyarországon államilag támogatott doppingolás sohasem létezett – sietett leszögezni a Magyar Sportorvos Társaság elnöke.
– Többen mégis azt állítják, hogy a Sportkórház Szakmai Kollégiuma 1982. márciusi ülésén hozott határozata az államilag támogatott doppingolás beismerése.
– Valóban volt ilyen értelmű tanácskozás, de az állami szintű doppingolás csak annak a folytatása lett volna. Ám az egészségügy ellenállásán, etikai kifogásain már a kezdeteknél megbukott a próbálkozás.
– Csak nem azt állítja, hogy Magyarországon soha egyetlen orvos keze sem tapadt tiltott szerekhez?
– Nem. Elismerem, nagyon valószínű, hogy valamikor a kezdetekkor a doppingolás kialakulásában egyes orvosok fontos szerepet játszottak. Nehezen feltételezhető, hogy sportolók bújták az orvosi és gyógyszerészeti kézikönyveket az után kutatva, melyik pirula beszedésével fokozhatnák a teljesítményüket. Ám fontos kijelenteni, az ilyen orvosok törpe kisebbséget alkottak. De ahhoz, hogy a doppingolás országos méretűvé váljon, orvosok tömegének kellett volna segítséget nyújtania. Erre Magyarországon szemernyi esély sem volt.
– Az ön információi szerint mikorra tehető a doppingolás kezdete hazánkban?
– A doppingolás lényege a titkosság, ezért dokumentált pozitív minták hiányában fontos hangsúlyoznom, hogy csupán sejtésemet fogalmazhatom meg. Véleményem szerint a hatvanas évek derekára tehető a magyar doppingkorszak kezdete.
– Van-e olyan ismert magyar sportoló, akiről kijelenthető, azért halt meg fiatalon, ötvenéves kora előtt, mert tiltott szereket használt?
– Nincs ilyen értelmű bizonyíték. Még azok esetében sem állítható, hogy a dopping miatt haltak meg, akikről utóbb egyértelműen kiderült, versenyzőként meg nem engedett eszközökhöz folyamodtak. A doppingolás és a haláleset között hosszú évek teltek el, orvosilag nem igazolható, hogy a doppingolás lett volna a halál kiváltó oka. Említenék egy talán kevésbé közismert példát. A profi ökölvívókkal kapcsolatban is általános vélemény, hogy sokan azért szenvednek ötvenéves korukban különböző agyi eredetű betegségekben, mert úgymond korábban szétverték a fejüket. Ám részletes vizsgálatok felhívták a figyelmet arra, hogy a megváltozott, sok esetben sportszerűtlen életmódot is kereshetjük a kór hátterében.
– Ön szerint is reménytelen a doppingellenes harc?
– Ez túlzott borúlátás. Tagadhatatlan, vannak úgynevezett doppingérzékeny sportágak, amelyekben tiltott szerek nélkül gyakorlatilag lehetetlen komoly eredményt elérni, de általánosságban nem jelenthetjük ki, hogy sport nem létezik dopping nélkül.
origo.hu
Magyar Péter továbbra is bebújhat a mentelmi jog mögé az Európai Parlamentben
