A természet így akarta – kiesett a Videoton az El-ből

Még el sem kezdődött, máris befejeződött a Sporting-Videoton El-mérkőzés, a portugál stadion gyepe játékra alkalmatlan volt az eső miatt. Ennél is szomorúbb hír jött azonban Belgiumból.

Ki tudja, jobb-e vagy rosszabb így: nem Nikolics Nemanja helyzetkihasználása, nem a Tujvel-bravúrok, de még csak nem is Sándor György megoldásai döntöttek a Videoton továbbjutásáról – illetve kieséséről. A Videoton FC úgy búcsúzott el az Európa-ligától, hogy nem is játszhatott: a siralmas őszt maga mögött hagyó Sporting Lisszabon nagy időket megélt stadionja, a José Alvalade az eső miatt jobban hasonlított egy uszodai lábmosóhoz, mint egy nemzetközi futballmérkőzés lejátszására alkalmas füves téglalaphoz.

Paulo Sousa fiain nem múlt az este. Előzőleg arról írtunk, hogy a Sporting huszadrangú időtöltésként tekint a csütörtök esti 90 percre – lám, a stadion állapotait tekintve nem csak a futballrészleg – a Benfica elleni szombati bajnoki előtt, a Videoton viszont becsülettel felkészült, 6 órát repült Portugáliába szerdán, hogy másfél nappal később megmérkőzzön a tavaly még El-elődöntős luzitánokkal; mondjuk ki, megismételje az októberi őrületet, amikor Székesfehérváron bő 10 ezer magyar szurkoló előtt 3–0-ra lemosta Sá Pinto csapatát a játékosként kétszeres BL-győztes stratéga, Paulo Sousa legénysége.

A különleges csütörtök este eseményeinek folyamatos, élő követését itt olvashatja!

Az összes El-eredmény pedig itt található
A csoport: Young Boys–Anzsi 3–1; Udinese–Liverpool 0–1
B: Hapoel–Académica 2–0; Plzen–Atlético 1–0
C: Limasszol–Marseille 3–0; Fenerbahce–M'gladbach 0–3
D: Marítimo–Bruges 2–1; Bordeaux–Newcastle 2–0
E: VfB-Molde 0–1 (Hajnal 88 percet játszott); Köbenhavn–Steaua 1–1
F: Dnyipro–AIK 4–0; Napoli–PSV 1–3
G: Genk–Basel 0–0; Sporting–VIDEOTON – (elhalasztva)
H: Inter–Baki 2–2; Partizan–Kazany 1–1
I: Lyon–Ironi 2–0; Bilbao–Sparta Praha 0–0
J: Maribor–Lazio 1–4; Tottenham–Panathinaikosz 3–1
K: Rapid Wien–Metaliszt 1–0; Leverkusen–Rosenborg 1–0
L: Levante–Hannover 2–2 (Husztiék csoportgyőztesek); Twente–Helsingborg 1–3

A 24 továbbjutó: Liverpool, Anzsi Mahacskala, Viktoria Plzen, Atlético Madrid, Fenerbahce, Mönchengladbach, Bordeaux, Newcastle United, Steaua Bucuresti, VfB Stuttgart, Dnyipro, Napoli, Genk, Basel, Rubin Kazany, Internazionale, CFR Cluj, Lyon, Sparta Praha, Lazio, Tottenham, Metaliszt Harkiv, Leverkusen, Hannover, Levante.

A legjobb 32 sorsolását december 20-án tartják, a 12 csoport legjobbjai és másodikjai, valamint a 8 B-csoportharmadik érdekelt.

Hogy mi váltotta ki a játék nélküli búcsút, azért érdemel pár sort, különösen, mert volt magyar szereplője is a sorscsapásnak. Előzőleg tudtuk, hogy a minden korábbi képzeletet felülmúló Videoton-továbbjutáshoz nemcsak a portugáliai győzelem kell, hanem az is, hogy Köteles Lászlóval a gólvonalon a Genk hazai pályán – már a továbbjutás tudatában – legyőzze az életéért küzdő svájci csoportmásodik Baselt. A magyar hálóőr meg is tette a részét, bravúrt bravúrra halmozva tartotta a krumplit az eredményjelzőn az FC Basel felirat mellett, de elöl a társak nem voltak ilyen hatékonyak, a döntetlen – a fogadóirodák szerint amúgy tényszerűen a legvalószínűbb eredmény – így elkerülhetetlen volt.

A Sporting–Videotont pénteken amúgy megrendezik (21.05), kevéssel a magyar–spanyol női kézi-eb-csoportmeccs (18.15) után, annak ellenére, hogy addig is folyamatosan esni fog az eső Lisszabonban, az meg minket talán hadd ne érdekeljen, hogy mi lesz így a szombati portugál szuperrangadóval, a Sporting–Benficával.

Visszatekintés hálával

Amikor kiderült a halasztás, a Videoton játékosai azonnal kitódultak a pálya szélére, odasétálva a magyar szurkolócsapathoz megtapsolni őket az egész őszi szurkolásért. A fehérvári rajongók viszonttapsolták őket, amit a Videoton a kiesés ellenére is maximálisan megérdemel, és nem csak azért, mert aratott két hihetetlen győzelmet az Európa-liga főtábláján előbb Sousa volt csapata, a Sporting, majd a Genknél csütörtök este ikszelő Basel ellen.

Nem csak: a tavalyi magyar bajnokság ezüstérmese olyan hihetetlen és rég nem tapasztalt fegyelmezettséggel, taktikai érettséggel hámozta át magát az ellenfeleken – amelyek közül mindegyik magasabban jegyzett volt nála –, mintha csak a Szegycsontvár II vagy mondjuk a Fradi női ificsapata ellen kellett volna egy-egy kíméletes gyilkosságot végrehajtani.

Emlékszünk még? Ajaj! A magyarok által mindig is rettegett Slovan Bratislava volt az első ellenfél, a szlovák nyelvtörvény revánsának is beillő párharcban idegenben lőtt góllal került ki győztesen a Fehérvár – csoda, ha Orbán Viktor akkora vehemenciával mutogatta a játékosok mozgását a VIP páholyban Robert Fico szlovák kormányfőnek? Aztán jött a belga Gent, amelyet itthon még vékonyan vert (1–0) a Sousa-gárda, de idegenben leiskolázták vendéglátójukat Nikolicsék (3–0), a sima továbblépéssel pedig már csak egy sóhajtásra volt a főtábla. Paulo Sousa – szégyen-e vagy sem – a play-off meccsekre olyan taktikát talált ki, ami valószínűleg egyedüliként eredményezhette a Vidi bejutását a csoportkörbe. Lenullázta ellenfele, a Trabzonspor játékát idegenben, majd itthon is, a tizenegyespárbajban pedig a halálra idegesített törökök nem bírták cérnával, míg egyetlen piros-kék láb sem remegett meg.

A csoportkörben

Kétévnyi Lokinak szurkolás (BL, El) után a magyaroknak megint volt miért élni, de papíron a mezőny szinte legrosszabb csapataként bepottyantak két rendszeres kupaszereplő, a Sporting és a Basel mellé a G jelű kvartettbe, és megkapták még a Genket. Előzőleg arra számíthattunk, hogy minden egyes Vidi-pontszerzés maga lesz a tökély, ahogy ez a Loki esetében is volt a két említett menetelés alkalmával. A kezdet borzasztó is volt, (látszólag) sima 3–0-s vereség Belgiumban, aztán viszont sokáig emlékezetes dolgok következtek! Fehérvárra El-elődöntősként érkezett a nyitókörben ikszelő Sporting, ami miatt azt hihettük, most aztán nagyon éhesek, és széttépik a magyarokat. Ehelyett az történt, hogy végig a Paulo Sousa által megálmodott akarat érvényesült, és gyakorlatilag 100 százalékos helyzetkihasználással 3–0-ra lehozták a meccset. A bátrabbak már ekkor elkezdtek „mégis” számolgatni a továbbjutással, a kevésbé bátrak csak két hét múlva, amikor a Basel vérzett ki a fehérvári kardélen (2–1).

A csoportkör félidejében a második helyen álltak Tóth Balázsék, tudván, hogy két pokolra is alá kell még szállni. Az első leckéből, a bázeli kirándulásból majdnem jól is feleltek, a 79. percig 0–0 volt az állás – ekkor vitte be a továbbjutás szempontjából később végzetesnek bizonyuló találatot a maszkos Marco Streller. A hazai, Genk elleni vereség miatt viszont a legkevésbé sem kell szégyenkezni, ha elhisszük Sousának, amit a csoportkör félidejében mondott: a Genk a legjobb és legfelkészültebb csapat a G csoport versenyzői közül – a táblázatra pillantva látjuk, hogy igaza volt. Az utolsó körben még volt egy halovány esélyünk arra, hogy történelmi tettet végrehajtva továbbjusson a csoportfázisból magyar labdarúgóklub, ez azonban a Basel összeszedettségén elbukott, a Genket meg igazán nem hibáztathatjuk, hogy már továbbjutóként nem vert meg hazai pályán egy feltüzelt, erős európai középcsapatot.

A pénteki plusz játéknapon a szép búcsúért játszik a Videoton. Mindenképpen érezhető, hogy a találkozót érdemes lesz követni. A Videoton ugyanis legalább annyira megérdemli a közfigyelmet, mint a '95-ös „BL-Fradi”, illetve a Herczeg András fémjelezte Debrecen. Paulo Sousa 3 éves tervéből pedig még hátra van a fele, az NB I-ben pedig nincs is messze a nemzetközi kupaszereplést érő helyek valamelyike.