Súlyos lépésre készülnek Schumacher orvosai

Ha rövid időn belül nem ébresztik fel a kómából a volt pilótát, akár komolyabb károsodást is szenvedhet.

– Abban a pillanatban, amikor Schumacher beverte a fejét, kontrakúpsérülést szenvedett – magyarázza portálunk kérdésére Csókay. Ennek lényege, hogy nem csak az ütés pontos helyén éri nagyobb nyomás az agyat, de a koponya átellenes oldalán is. A sérülés nem károsította az agy legfontosabb részeit, ez lehetett az oka, hogy a pilóta nem egyből veszítette el az eszméletét, még tudott beszélni a sérülést követően. Ezután viszont megkezdődött a gyors ödémásodás, majd a duzzadás. Az agyban hatalmas nyomás alakult ki.

Csókay András betegeinek egyike 3 év után ébredt fel a mélyaltatásból, ő túlélte az agyi sérülést. Toller László, Pécs egykori MSZP-s polgármestere 2006 nyarán szenvedett súlyos autóbalesetet. Koponyatörése volt. Megműtötték, majd éber kómába került, és négy éven át élte így az életét, 2011-ben hunyt el. A hétfőn eltemetett Ariel Saron volt izraeli elnök még 2006 januárjában kapott agyvérzést, kómába esett, de soha többé nem sikerült felébreszteni.

Az orvos szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy lehetnek-e máshol is bevérzések az agyában, de az biztos, hogy rengeteg agysejtje elhalhatott a hatalmas ütés nyomán. Schumacher akkorát esett, hogy kettétört a sisakja, de ha nem viselte volna, az nem „osztja el” a fejére mért ütést, és nem élte volna túl a balesetet.

Hasonló a helyzet, mint amikor rácsukjuk az ajtót az ujjunkra. Eleinte csak bevérzés látszik, majd elkezd duzzadni a sérült testrész. Az agyi ütés esetében a duzzadást azonban gátolja a koponyacsont. Ezért kellett kétszer is felnyitni a német koponyáját, és eltávolítani a bevérzést. Az agyödéma miatt Schumacher testét elkezdték lehűteni, mélyaltatásba helyezték, vagyis mesterséges kómában tartják.

A hatszoros világbajnok a felvételek tanúsága szerint nem ment gyorsan, és mivel nem most kezdett síelni, nem világos, hogyan eshetett ekkorát, még ha szűzhavas részen siklott is a bukás pillanatában. Csókay, aki maga is rutinos síző, iszonyú szerencsétlen mozdulatnak nevezte az esést. „Egészen elképesztő, hogy eshetett ekkorát ilyen sebesség és ilyen pályaviszonyok közepette” – véli a sebész. Sajnos lefelé csúszásnál a test felgyorsul, akár körpályát is leírhat a baleset közben, a fej pedig a test csúcspontja, így az egyik legveszélyeztetettebb testrész a zuhanás pillanataiban.

Az, hogy visszafordíthatatlan-e Schumacher sérülése, az ébresztéskor dől el, no meg hogy milyenek az úgynevezett funkcióromok. Utóbbi az agyi károsodás mértékére utal, vagyis hogy hogyan lehet újraépíteni az agy által irányított testmozgást. Csókay szerint előfordulhat, hogy Schumacher nagyon hirtelen felébred majd, és tökéletesen kommunikál a környezetével. Rosszabb forgatókönyv esetében lassan tér magához, és testrészeit sem tudja majd megfelelően mozgatni, esetleg bénulás is bekövetkezhet. A legpesszimistább jóslat szerint az orvosok hiába hozzák ki a kómából a volt pilótát, nem fog magához térni, és csak gépekkel lehet majd életben tartani.

A hosszú mélyaltatás veszélyekkel jár, károsíthatja az agyat, így ha nem jár komoly vegetatív viharokkal, akkor a balesetet követő két-három hétben meg kell próbálni felébreszteni Schumachert. Ez, bár jelentős kockázattal bír, minden bizonnyal napokon belül bekövetkezhet.