Rióért megküzd egymással a két legjobb magyar nő

Az olimpiai kvalifikációban a vb-3. Barka Emese már az 58 kg-ban indulna, ahol a világbajnok Sastin Marianna.

2014. 03. 19. 2:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tavaly szeptemberben a budapesti birkózó-vb-n Sastin Marianna és Barka Emese nagyot alakított a Papp László Sportarénában: előbbi az 59 kg-os súlycsoportban aranyérmes, egyszersmind a női szakág első felnőtt magyar világbajnoka lett, Barka Emese pedig parádés birkózással bronzérmet szerzett. Női válogatottunk a múlt héten Japánban edzőtáborozott, majd részt vett a tokiói csapatvilágkupán – a nem hivatalos csapat-világbajnokságon –, s ezen a hetedik helyen végzett úgy, hogy a földkerekség legjobbjai közül Japán, az Egyesült Államok és Kína csapatától kikapott, Ukrajnát azonban legyőzte. A súlycsoportok átrendezése után a 30 éves Sastin a 60 kg-ban csak egy meccset nyert, a 24 esztendős Barka viszont az 55 kg-ban könyöksérülése és több mint három hónap kihagyás után is remekelt, háromszor győzött, kétszer tussal, és a japán ellenfelétől is csak úgy kapott ki, hogy a 2–2-re végződött mérkőzésen az ázsiainak magasabb értékű akciója volt.

– Jobban nem is nagyon sikerülhetett volna a visszatérése. Egyetért? – indítottuk a beszélgetést Barka Emesével, a Vasas versenyzőjével.

– Igazság szerint a kínai lányt is majdnem két vállra fektettem, de sajnos elkövettem egy kis hibát, így ellene be kellett érnem a pontozásos győzelemmel. Szó se róla, tényleg jól sikerült számomra a verseny, és előtte az edzőtábor is nagyon hasznos volt, mert a kiutazás előtt egy héttel kezdtem újra birkózni. Addig csak futottam és erősítettem. Tavaly november közepén egy hazai edzésen ugrott ki a bal könyököm, s ugyan nem kellett megműteni, három-négy hétig gipszben volt, utána pedig még két hétig rögzítőkötést viseltem.

– Feltételezem, így nem hogy birkózni, még aludni sem nagyon lehet
– Azért ezt megoldottam. Háton fekve tudtam rendesen aludni, csak oldalt ki kellett párnáznom magam, hogy legyem hova tenni a könyökömet. De ez volt a legkisebb problémám. Az sokkal jobban zavart, hogy nem birkózhatok. S az is csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy egyáltalán utazhatok Japánba. Már ennek is rettenetesen örültem, az pedig, hogy jól is szerepeltem, hatalmas pluszt jelent most lelkileg is. Elvégre a vb óta nem versenyeztem, áprilisban pedig már itt az Európa-bajnokság. A télen végig az járt a fejemben, hogy ott akarok lenni az Eb-n, de tudtam, hogy mindez a könyököm függvénye. Kondicionálisan nem állok rosszul, és amíg nem birkóztam, a mentális felkészülésre helyeztem a hangsúlyt, és ennek köszönhetően, úgy érzem, fejben is erős vagyok. A birkózásomon persze még kell csiszolgatni, az Eb-ig azonban még van egy kis időnk, ezalatt megpróbálok mindent megtenni. A válogatottal keretedzéseken készülünk, de mindennap beszélek az edzőmmel, Diletta Giampiccolóval is. A pluszmunkát, az erősítést, valamint a birkózásom technikai és taktikai részét vele beszélem meg, és azt teszem, amit ő mond, vakon megbízom benne.

– A budapesti vb-n a megnyert bronzmeccse után megható volt, ahogy együtt örült az olaszok korábbi vb-ezüstérmesével, kétszeres Európa-bajnokunk, Ritter Árpád feleségével.

– Rengeteget köszönhetek Dilettának, ha ő nincs mellettem, egyfajta lelki támaszként is, biztos, hogy most nem vagyok vb- és Eb-bronzérmes. Annyira egy hullámhosszon vagyunk, hogy jobb edzőt el sem tudnék képzelni, nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy vele dolgozhatok. Megjegyzem, hogy kis megszakítással 2010 óta foglalkozik velem úgy, hogy ezért fizetést sem kap. Talán a vb-bronzérmem után a Magyar Olimpiai Bizottság megszavaz neki valamiféle juttatást. Árpi is sokat segít, abban is, hogy Diletta mellettem lehessen, s persze neki is nagyon jók a szakmai meglátásai. Van két gyerekük, de úgy érzem magam, mintha én is családtag lennék náluk.

– Az Eb-n az 55 kg-ban indul, de a Rio de Janeiró-i olimpián ez a súlycsoport nem lesz a programban, választania kell az 53 és az 58 kg között. Döntött már?
– Igen, az új olimpiai súlycsoportok ismeretében nem lehet kérdés, az 58 kg-os kategóriát célzom meg.

– Vagyis azt, amit Sastin Marianna is. Nagy párharc lesz.
– Magam is így vélem, de odaállok és harcolni fogok. Mivel most már 61-62 kg a súlyom, az olimpiai súlycsoportok közül nekem is az 58 kg-os kategória a legmegfelelőbb, és a birkózás egyéni sportág.

– S mikor lép fentebb az 55 kg-ból?
– Egyelőre az a biztos, hogy az Európa-bajnokságon itt indulok, a többi a jövő zenéje. Csak annyira gondolkodom előre, ameddig úgymond ellátok, mindig az éppen előttem levő célig.

– No és az Eb-nek hogy fut neki, Finnországban mi a cél?
– Természetesen most is a dobogó, annak is a legfelső foka, amit persze nem lesz könnyű realizálni. Japánban jól ment a birkózás, kezd újra összeállni minden, de mégiscsak volt egy sérülésem, sokat kihagytam, három hónapot nem birkóztam. Ám vagyok annyira magabiztos és motivált, hogy igenis kimondjam, az aranyéremért megyek.

Fontos megjegyzés már Rio de Janeiróra tekintve: a Barka Emese–Sastin Marianna párharc győztese tehát az olimpiai kvalifikációs sorozatban az 58 kg-ban indul majd, de a vesztes is kijuthat Rióba, ő a 63 kg-ban próbálkozhat megszerezni a kvótát. Ám ezzel az eshetőséggel értelemszerűen egyelőre egyik versenyző sem kíván foglalkozni.

Huszonegy fős magyar csapat indul az április 1. és 6. között sorra kerülő birkózó-Európa-bajnokságon a finnországi Vantaában. A kötöttfogásúaknál mind a nyolc súlycsoportban lesz magyar érdekelt. A szakág legnagyobb hiányzója a szombathelyi Golden GP-n megsérült olimpiai és világbajnoki bronzérmes Módos Péter, akinek a helyén Knipli Csongor indul 59 kilogrammban. A legnehezebbek (130 kg) között a junior-világbajnok Lám Bálint lép szőnyegre, s már nem a 39 éves Deák Bárdos Mihály. Szabadfogásban a nyolcból hét kategóriában versenyez magyar birkózó, ám nem lesz ott a szőnyegen a tavaly ezüstérmes, olimpiai harmadik Hatos Gábor (74 kg), aki pihenőt kapott erre a kontinensviadalra.

 

A magyar Eb-csapat: férfiak, szabadfogás: Molnár József (57-61 kg), Lukács Norbert (65), Gulyás Zsombor (70), Nagy Mihály (74), Veréb István (86), Szmik Attila (97), Ligeti Dániel (125); kötöttfogás: Knipli Csongor (59 kg), Kozák István (66), Lőrincz Tamás (71), Szabó László (75), Bácsi Péter (80), Lőrincz Viktor (85), Kiss Balázs (98), Lám Bálint (130); nők: Dénes Mercédesz (48 kg), Barka Emese (55), Sastin Marianna (58), Galambos Ramóna (60), Sleisz Gabriella (63), Németh Zsanett (75).

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.