Egyetlen csapatsport van, ahol a férfi- és a női szakág kontinenstornáját egy időben és helyszínen rendezik: a vízilabda. Az európai szövetség ugyanis még nem merte „elengedi a lányok kezét”, pedig szerdai, margitszigeti tapasztalataink alapján talán megérné egyszer a kockázatot.
„Tizenkét kapott góllal nem lehet mérkőzést nyerni a jobb csapatok ellen, magunknak tettük nehézzé ezt a találkozót, ezzel pedig a további utunkat is” – nyilatkozta Merész András szövetségi kapitány a lefújást követően az M1 csatornán.
A szakember hozzátette: nekik elsősorban a keresztbejátszásra kell majd készülniük, de most a legfontosabb a görögök elleni pénteki mérkőzés. „Kicsit össze kell majd kaparni a társaságot, igyekszünk ezt úgy megoldani, hogy minél hamarabb túllendüljünk ezen a mai vereségen\" – mondta a kapitány.
Igaz, két ősi ellenfél találkozott, már amennyiben a harminc éve létező hölgypóló esetében az ősi megfelelő jelző egyáltalán. Az 1985-ös kezdetekkor, az első Eb-n a hollandok még 19-4-re agyabugyálták el a mieinket, akik azért így is beértek másodiknak – ennyit az akkori mezőnyről. Az első három Eb-n ez is maradt a sorrend, a negyediken, 1991-ben, Athénban azonban megtörtént a magyar hatalomátvétel, és azóta együttesünk felé billen a mérleg nyelve. Olyannyira, hogy Eb-n legutóbb 1993-ban kaptunk ki a hollandoktól, egyéb tétmeccsen pedig 2008-ban, a pekingi olimpiai elődöntőben.
Azóta viszont rendre felülkerekedtek a mieink, így a szerdai rangadó három évtized kölcsönös tiszteletére, tapasztalataira és persze sérelmeire alapozva indult. Merész András szövetségi kapitány, fokozandó a várakozást, még kijelentette: „A jelenlegi helyzetet ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a versenylovak a derbi előtt nem sokkal már szétrúgnák az istálló falát. Nyilván nagyon várjuk a rajtot. A napi forma elérése és csiszolása, valamint a különleges feszültség kezelése van most napirenden.”
Arra pedig a gól a leghatásosabb gyógymód. A publikum annyira áhította a magyar találatot, hogy egy ízben még az oldalhálót fodrozó löketet is megünnepelte, ami részéről bocsánatos baki, ám a hivatalos műsorközlőtől már kissé jelentősebb „üzemzavar”. Szerencsére hamarosan érkeztek a valódi gólok is. Az elsőt Keszthelyi Rita vágta be, így négy perc elteltével ő nyitotta ki az Eb-zsákot. A csapat 0-2-ről 3-2-re fordított, az első negyed végét jelentő 3-3 a duda pillanatában – vagy talán azt követően – esett. Kísérteties, de ugyanez történt a második szakasz végén is, így alakult ki félidőre a 6-6. Amihez itt 18, ott 14 lövési kísérlet kellett. A kaput ebből mindkét fél 11-szer találta el, ami inkább a mi tizennyolc próbánkhoz képest kellemetlen arány.
Ennél is kellemetlenebb, hogy 8-6-nál olyan gólt ítéltek meg a riválisnak, amelynél nem haladt át teljes terjedelmével a vonalon a labda. No meg a záró minutumban beesett a már menetrendszerű ellengól, így 24 perc után már 10-9 volt oda.
A végén pedig 12-11, még mindig oda – de ezúttal legalább a mieink préselték be az utolsó találatot. Persze sovány vigasz, de izmosabbat pénteken, a görögök ellen várhatunk.
Eredmények, nők, 1. forduló:
A csoport:
Hollandia–Magyarország 12-11 (3-3, 3-3, 4-3, 2-2)
a magyar góldobók: Keszthelyi 3, Szücs, Kisteleki H., Kisteleki D. 2-2, Antal, Tóth 1-1
