A londoni olimpián ötödik, vb- és kétszeres Eb-bronzérmes Karakas Hedvig az év elején megnyerte a szófiai világkupát, ezután harmadik lett a samsuni, a havannai és a budapesti Grand Prix-n is, Ulánbátorban az ötödik helyen végzett, legutóbb, a múlt héten pedig Zágrábban ezüstérem került a nyakába. A Honvéd-Kipex 24 éves dzsúdósa a világranglistán jelenleg a 15. helyen áll, nemzetenként egy főt számolva a 13., ami az olimpiai kvalifikációs sorozatban riói kvótát érne.
A nőknél súlycsoportonként az első tizennégy biztosan révbe ér, a pontgyűjtés azonban csak 2016. május 30-án zárul. Az 57 kilogrammban óriási a tülekedés, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy augusztus végén a cseljabinszki vb-n az olimpiai bajnok a második, az olimpiai ezüstérmes és az addigi világranglista-vezető az első mérkőzésén kiesett. Karakas a nyolc közé jutásért vívott meccsén búcsúzott, és a nagy pontgyűjtésben érzékenyen érinti, hogy neki valójában több pontja lenne, mint amennyit elkönyvelnek neki. Bár a nemzetközi szövetség honlapján az eredmények között jelenleg is az áll, hogy júniusban a havannai Grand Prix-n a női 57 kilogrammban Karakas Hedvig lett az egyik bronzérmes, a világranglistán az ezért járó 120 pont helyett 0 szerepel nála.
„Most Zágrábban az is motivált, hogy hiába akarnak keresztbe tenni nekem, akkor is megmutatom, hogy igenis ott leszek az olimpián. S most az ezüstéremmel 180 pontot kaptam” – említi versenyzőnk, aki fura történetbe keveredett. „Havannában olyan dzsúdósruhában versenyeztem, amely korábban Gorjanácz Zsolté volt. Ő nagyobb nálam, és azért, hogy normálisan álljon rajtam a ruha, bevettünk belőle. A harmadik meccsemen egy német lány ellen elszakadt, a bírók megnézték, és senki nem szól semmit, kerítettek egy másik dzsudogit, végül abban lettem bronzérmes. Egy hónappal később aztán a nemzetközi szövetségtől hivatalos levelet kaptunk, miszerint megszegtem a szabályokat, mert a varrás miatt pluszanyag volt a ruhámban, ezért adjam vissza a bronzérmet, a pénzdíjat, ezer dollárt, és a pontokat sem kapom meg. Azt azért írták, hogy lehet fellebbezni. Tudni kell, hogy az a szabálytalan, ha valaki kisebb ruhát vesz fel, amelyben alig lehet megfogni az illetőt, és vannak néhányan, akik erre játszanak. Én nagyobb ruhában voltam, és utólag mégis engem akarnak kizárni, egy varrás miatt. Nem tudom, most hol tart az ügy, de sajnos nem érzem úgy, hogy a magyar szövetség mindent megtenne az érdekemben ”
Az idei budapesti GP bronzmeccsén győzelem az olimpiai ezüstérmes román Corina Caprioriu ellen:
Karakas Hedvig két éve úgy lett ötödik a londoni olimpián, hogy előtte egy hónappal beszakadt a combhajlító izma, és attól kezdve már edzeni sem tudott, csak kezelésről kezelésre járt. Azt megelőzően egy éven át a vállával bajlódott, elmondása szerint hozzávetőleg kétszázszor ugrott ki, minden második edzésen, de megesett, hogy a reggeli felkelésnél is. Az ötkarikás játékok után pedig megműtötték a térdét, ami rettenetesen hosszú, féléves kihagyással járt. Ám a tavalyi, budapesti Eb-n mindenképpen indulni akart, és rövid felkészüléssel is ötödik lett. S ami még jobb hír: most már nem ad munkát az orvosoknak.
A budapesti Eb előtt, kicsit másképp:
„Éppenséggel az idei Európa-bajnokság előtt az utolsó keretedzésen hátulról rám estek, ami nem tett jót a műtött térdemnek, megnyúltak a szalagjaim, így az utazás előtt megint ott izgultam a dokinál, hogy indulhatok-e. Mehettem, és a hetedik hely sem volt rossz az Eb-ről. Most teljesen rendben vagyok, és szép lassan kezdek visszakerülni arra a szintre, amelyen már voltam. Az olimpia után eljöttem az UTE-ből. Bár marasztaltak, láttam, hogy a Honvédnál milyen munka folyik Toncs Péter vezetésével, és nagyon megtetszett. Ráadásul itt többen vagyunk válogatottak, és az edzéseken is húzzuk egymást. Londonban nagyon örültem az ötödik helynek is, hiszen úgy mentem ki, hogy az is csoda lesz, ha egy meccset nyerek, de azóta sokszor eszembe jutott, hogy az olimpiai éremhez is milyen közel voltam. S ez ezerszer többet érne az ötödik helynél. De még két olimpia bennem van, nem maradtam le semmiről. Időközben beiratkoztam a Testnevelési Egyetemre, sportmenedzser szakra járok, többek között az úszó Verrasztó Evelynnel, szóval úgy gondolom, hogy a sok nehézség után sikerült sínre lakni az életemet. Legalábbis igyekszem építeni, és szerintem egészen jól haladok.”
