A hó elején előbb Schmitt Pál, a MOB tiszteletbeli elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja a Mob.hu-nak nyilatkozva fejtegette, hogy Budapest otthont adhatna a 2024-es ötkarikás játékoknak, néhány nappal később pedig Borkai Zsolt is hasonló véleményének adott hangot. De a MOB jelenlegi első embere korábban már többször, több fórumon is kijelentette, egyáltalán nem tartja földtől elrugaszkodott ötletnek a kandidálást; hozzátéve: ez ügyben rövidesen akár konkrét lépések is történhetnek.
S a szavakon túl előbb-utóbb valóban konkrétumokra lenne szükség, hiszen a 2024-es rendezést 2017-ben már oda is ítélik. Információink szerint a pályázatot előkészítő bizottság vagy munkacsoport még nem állt fel, de a MOB időpontot kért Thomas Bachtól, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke várhatóan már a jövő hónapban fogad egy magas szintű delegációt, amely úgymond puhatolózna a kandidálásunk fogadtatásáról. Ezt Szabó Bence MOB-főtitkár is megerősítette.
„Arra nem vagyok felhatalmazva, hogy elmondjam, kikkel tárgyal majd Bach elnök úr, de természetesen a MOB is részese a küldöttségnek” – mondja a korábbi kétszeres kardvívó olimpiai bajnok. Azt persze nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a kormányzat és a városvezetés is képviselteti magát a viziten.
„Lényeges, hogy az ötkarikás játékokra nem nemzeti olimpiai bizottságok pályáznak, hanem városok – folytatja Szabó Bence. – Ugyanakkor ha Budapest jelentkezik, akkor ezt csak a MOB-on keresztül teheti meg. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége vagy közgyűlése azonban még azt sem mondhatja ki, hogy vágjunk bele, hajrá, ha az elképzelés mögött nincs kormányzati támogatás. Szóval, előbb lesz egy egyeztetésünk Thomas Bachhal, és ezután várjuk a kormány álláspontját. Mindenesetre az nem kérdés, hogy a MOB komolyan gondolja a kandidálást. 2021-ben Budapest rendezi a vizes világbajnokságot, lesz egy modern uszodánk, épül a Budapesti Olimpiai Központ a Puskás-stadionnal, és ezek a fejlesztések, valamint az, hogy a magyar sport kiválóan teljesít, ott vagyunk a világ élvonalában, mind olyan adalékok, amelyek sokat nyomnak a latban egy olimpiai pályázatnál” – fogalmaz Szabó Bence.
S bár Rio de Janeiro (2016) és Tokió (2020) után jó eséllyel Európa következhetne a rendezők sorában, Észak-Amerika, az Egyesült Államok is mozgolódik – a nagy érdeklődésre való tekintettel házon belül is előválogatót rendeznek, hiszen minden országból csak egy város jelentkezhet –, kontinensünkről pedig Berlin, Párizs, Róma és Isztambul is ott lehet a kőkemény riválisaink között. „Már sok hír felröppent, aztán sok el is szállt. Róma például jelezte az érdeklődését, majd elállt a rendezéstől, a legfrissebb információk szerint viszont mégis versenybe szállt” – ezt már Nagy Zsigmondtól, a MOB nemzetközi igazgatójától tudjuk meg. S azt is, hogy még semmiről sem késtünk le:
„A NOB a 2024-es nyári olimpia pályázati kiírását még nem hozta nyilvánosságra, de erre várhatóan októberben vagy novemberben sor kerül. Az pedig a pontos dátumok ismerete nélkül is tudható, hogy több lépcső egymásra épülésével miként zajlik majd az egész folyamat” – mondja Nagy Zsigmond.
Eszerint a jelentkezőknek kilenc évvel a játékok előtt, vagyis 2015 nyarán kell benyújtaniuk közös szándéknyilatkozatot a kormányzat, a város és a nemzeti olimpiai bizottság részéről, ezzel válik hivatalosan is jelentkezővé az adott országból kiválasztott város. Rá egy évre, 2016-ban kell első körben beadni a pályázati dokumentumokat, és a NOB ezután szűkíti a rendezni vágyók listáját. Azok a városok, amelyek átmennek az első rostán, a jelentkező városokból pályázó városokká válnak, az angol terminológia szerint applicant cityből candidate city lesz.
„A kettő között óriási a különbség a jogok és a kötelezettségek szempontjából is, például az olimpiai öt karikát is csak a pályázó város használhatja – említi Nagy Zsigmond. – Ekkor kell elkészíteni a tényleges pályázatot, a szigorú, minden részletre kiterjedő kritériumoknak megfelelően immár több ezer oldalon. Ez már jogi kötőerővel is bíró dokumentum, ez kerül a NOB közgyűlése elé, amely hét évvel a játékok megkezdése előtt kizárólagos illetékességgel és hatáskörrel jelöli ki a rendezőt.”
A MOB nemzetközi igazgatója megjegyzi, hogy a kormányzati és önkormányzati garanciákra „duplikáltan” szükség van, és ezt a legutóbbi, londoni olimpia előkészületei is indokolták. Ugyanis amikor a 2008-as gazdasági válság következtében a stratfordi önkormányzat majdnem csődbe ment, az államnak számos költséget át kellett vállalnia. A rendezőknek jogi garanciákkal kell szolgálniuk arra nézve is, hogy a vízumkényszer alá eső országokból érkezők számára könnyítenek a beutazási procedúrákon – említi még a részletek között is otthonosan mozgó Nagy Zsigmond –, de ez már igazán elenyésző probléma azután, ha van pénz, paripa, fegyver, és valaki a fél világot legyőzte.
