Bő egy esztendeje elhanyagolható kockázattal jövendöltük meg, hogy Németh Andrást választják női kapitánynak, hiszen minden logikus érv mellette szólt. A férfiszakágban, Mocsai Lajos nyári távozását követően közel sem volt ennyire tiszta és egyértelmű a helyzet. Az idő viszont sürget, mert a szlovénok elleni, júniusi pótselejtező elvesztése miatt válogatottunk lemaradt a jövő januári vb-ről, így a riói olimpiára már csak a 2016-os Európa-bajnokságról juthat ki, és az Eb-kvalifikáció a hónap végén megkezdődik.
Október 29-én a portugálokat fogadja, majd november 2-án Ukrajnába látogat csapatunk – a kvartett negyedik tagja Oroszország, ketten jutnak ki a kontinenstornára –, igaz, utána fél év szünet következik. Ezért híreink szerint annak is felvetődött a lehetősége, hogy a két idei meccsre „szükségkapitányt” vessenek be, hisz a portugálokat edző nélkül is illene megverni, az ukránok ellen pedig sikerre vagy kudarcra sincs trénerfüggő garancia.
Az MTI megkeresésére a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) válaszában azt írta, hogy a férfiválogatott szövetségi kapitányáról még nem született döntés, a tárgyalások jelenleg is zajlanak. „Az MKSZ elnöksége az egyeztetések lezárultát követően hozhatja meg döntését, addig a jelöltek nevét nem kívánjuk nyilvánosságra hozni, illetve az esetleges sajtóértesüléseket sem szeretnénk kommentálni. A döntést követően értesítjük a médiát és a nyilvánosságot” – áll a levélben.
Úgy tudjuk, mégis hosszabb távú döntés született, azaz születhet; ha az előttünk álló napokban minden részletben megállapodnak a felek, Talant Dujsebajev lehet a kiválasztott. A 46 éves, kirgiz származású, még a Szovjetunióból indult és 1992-ben az utódállamok közös csapatával olimpiai bajnok, 1996-ban és 2000-ben viszont már spanyolként atlantai és sydneyi bronzérmes, egykori klasszis irányító edzőnek is megmaradt annak, ami játékosként jellemezte: öntörvényű zseninek. A Ciudad Real, majd a „telephelyváltás” után az Atlético Madrid trénereként majdnem tíz éven át gyakorolt folyamatos nyomást a játékvezetőkre és az aktuális rivális idegeire, veszprémi fellépései során ezért „tán csodáltuk, ámde nem szerettük”.