Idén januárban általános meglepetésre szerződtették Kielcébe – a kedvéért új pozícióba mozdították a lengyel sportági legenda Bogdan Wentát –, megbízatása három és fél évre, 2017 nyaráig szól. Madridi formában látott munkához, a csapatépítés mellett balhéival is alkotni kezdett.
A Rhein-Neckar Löwen elleni BL-nyolcaddöntőben minimum összeszólalkozott a németek edzőjével, Gudmundur Gudmundssonnal – azt állította, azért, mert amaz folyamatosan provokálta, az izlandi szerint viszont Dujsebajev szimplán gyomron vágta –, a Plock elleni lengyel bajnoki fináléban pedig régi vetélytársával, Manolo Cadenasszal akasztott tengelyt, amiért négymeccses eltiltást kapott.
Talant Dujsebajev tehát ellenfélnek nem ideális, de barátnak remélhetőleg az. Részben azért is, mert a spanyol vonalat képviseli, így – átvitt értelemben is – könnyebben szót érthet a Veszprémet dirigáló Carlos Ortegával és a szegedi Juan Carlos Pastorral, ami a válogatott kulcsfigurája, Nagy László és mások szerint is fontos szempont. Részben pedig talán azért is, mert a Kielcénél végzett munkája miatt a 2016-os, számunkra meghatározó jelentőségű lengyelországi Eb-n félig otthon érezheti majd magát. (Feltéve persze, ha csapatunk kijut és ő addig klubjánál pozícióban marad.) Főleg azonban azért, mert elképesztő szakmai tudást halmozott fel, és az a veszély végképp nem fenyeget, hogy jelenlétében akár a játékvezetők, akár a zsűri számára súlytalan lenne a kispad.
Persze, tegyük hozzá, érkeztével sérülne a „kluboktól független kapitány” elve, de e kitételnek inkább az a lényege, hogy a jelölt magyar kluboktól független legyen; ő olyannyira az, hogy férfi nemzeti együttesünk élén az első külföldi lenne.
Ha információink helyesnek bizonyulnak, és a jövő héten valóban pajzsra emelik Talant Dujsebajevet, azt végképp nem mondhatjuk, hogy személyében a szövetség vezérkara langyos, „tutista” megoldásra szavazott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!