Pedig a csapat-vb végtére rangosabb esemény, mint a sakkolimpia: csak négyévente rendezik meg (az olimpiát kétévente), s itt csak a legjobbak szerepelnek (egy kakukktojással).
A csapat-világbajnokságra ugyanis az előző olimpián elért eredmények, valamint a kontinentális rangsorok alapján hívnak meg tíz országot. Négy éve például a magyar válogatott kihullott a rostán, idén azonban a tavalyi, tromsői olimpián szerzett ezüstéremnek köszönhetően negyedik kiemeltként (2693-as Élő-pontátlaggal) ott van a mezőnyben.
A favorit Oroszországgal (2760), az olimpiai bajnok Kínával, a házigazda Örményország (2688), továbbá Ukrajnával (2719), Izraellel (2676), Kubával (2665), Indiával (2662), az Egyesült Államokkal (2647) és Egyiptommal (2548) egyetemben. Utóbbi kilóg a társaságból, az azonban már nem újdonság, hogy India a legjobbak között követel magának helyet, miként Kuba is, elsősorban éljátékosának, Leinier Dominguez Péreznek köszönhetően.
A sakkban járatosak Azerbajdzsánt joggal hiányolhatják a felsorolásból; a politikai játszma sajnos a sakktáblán is zajlik, kevésbé diplomatikusan: az azeriek bojkottálják az örményországi eseményt.
A magyar válogatottból hosszú évek, sőt évtizedek után először hiányzik Polgár Judit, aki a sakkolimpián jelentette be a visszavonulását.
Nélküle is erős a Lékó Péter, Almási Zoltán, Rapport Richárd, Balogh Csaba, Erdős Viktor összeállítású csapat. Elképzelhető, hogy Horváth Tamás szövetségi kapitány ezúttal is taktikázik a táblasorrenddel, ami Tromsőben bejött, de akárhogy is, az éremszerzés bravúr lenne.
