Hová tűntek a magyar edzők Európából?

Alkalmatlanok-e edzőink, vagy nem bíznak bennük eléggé? Erre ad választ Mocsai Lajos.

– Nem ártana a spanyolok példáját átvenni, akik a kilencvenes évektől elkezdték egy hétre meghívni a világ kiemelkedő szakembereit, így megismerték a játékfilozófiájukat, elméleti és gyakorlati tudást kaptak tőlük. Én is jártam kétszer-háromszor előadóként ilyen kurzuson – mondja Mocsai Lajos. – Felvettek minden előadást, és kialakították mostani elképzésüket a játékról. Aztán odavittek rengeteg világklasszis játékost, és kimondták, hogy csak spanyol edzők foglalkozhatnak velük. Tíz év alatt így téthelyzetben kinevelték magukból a legjobb szakembereket, akik kiválasztással és kiválasztódással kerültek ki az edzők közül. Kellene egy nagy levegőt venni, és a legtehetségesebb magyar edzőket hagyni dolgozni közvetlenül a Bajnokok Ligája-csapatok mögötti együtteseknél.

A rektor a kialakult helyzettel kapcsolatban hozzáteszi, a bolognai törvény a felsőoktatásban óriási törést hozott, hiszen testnevelő-edzői szakot lehetett működtetni, a diplomás szakedzői képzést pedig levették a palettáról. Mint mondja, teljes mértékben leromboltak egy olyan struktúrát, amelyet irigyelt Európa, a kiemelt sportstruktúrájú egyetemekről leválasztották a képzést.

– És mi maradt? OKJ-s szint, sok kalandor, ellenőrizhetetlen minőséget jelentő forma – folytatja. – Az önálló Testnevelési Egyetemen visszaállhat a rend, felülvizsgáltuk a struktúrát, de a törvény szerint két év az átfutási idő. Több prioritásunk lesz. Az egyik a testnevelő tanárképzés, a másik a diplomás szakedzőképzés, ami megfelel a régi szakedzői szaknak. Itt az első három évben a szakma az elsődleges, mellé a sokoldalúságot segítő specializálódás történik a terv szerint, így az edző például fiziológus, képességfejlesztő, személyiségfejlesztő-szakember is lehet mellette. Ez jelenti a csúcsot. Az edzői tudáshoz menedzseri ismereteket is lehet szerezni, vagyis egy sportvezető mélyen ismerheti majd a sportágát. További lehetőség a prevenció és a rehabilitáció elsajátítása. Mindezzel az egész sport megkapja, ami jár neki: az élsport, az utánpótlássport, a szabadidősport, az egészség helyreállítását, megvédését jelentő sporttevékenység is. Egy-egy nagycsapatnál a csapatsportokban nyolc-tizenkét fős stábok dolgoznak.

A rektor által felvázolt elképzelés szerint a hároméves képzésre épülhet az MSc-n az okleveles szakedzői képzés. Ennek célja egyrészt a kiképzők kiképzőinek kiképzése, ami jelenleg nagyon hiányzik, ezért külön hangsúlyt kap. Egy másik lehetőség a kutató szellemű embereknek való, akik PhD-fokozatot szeretnének. Azok is megtalálják majd a helyüket, akik az adott sportág speciális területével, például a biokémiájával akarnak foglalkozni. Mocsai Lajos úgy látja, a sportélettan vagy a sportpszichológia szakemberei elsősorban a Testnevelési Egyetemhez kötődnek, most külsős kurzusokat tartanak, de ezt a folyamatot meg kell fordítani, és koncentrálni kell a tudást.

– A hallgatóknál a bejutás minőségére is odafigyelünk, az eredményesség, a szakszövetségek javaslata és az egyetem saját felvételi rendszere alapján. Szigorúan ellenőrizzük a felvételizők képességeit, készségeit. A tanári szakon is emelt szintű érettségire lesz szükség történelem vagy biológia szakon. További tervünk, hogy a hallgatókat kiküldjük a csúcsklubokhoz, nemzeti akadémiákhoz, hiszen a képzés az utóbbi években belterjes lett, nem volt kapcsolata a nagycsapatokhoz. Az egyetem élén kutatóműhelyek, tudományos intézetek állnak majd, amelyek többek között döntéselmélettel foglalkoznak. A sportági szakszövetségekkel folyamatosan kötjük az együttműködési szerződéseket. A kiemelkedő tudással párhuzamosan a TF új egyetemi campussal is gazdagodik, a fejlesztési tervet már elfogadta a kormány – mondja az intézményvezető.

Ez alapján hatalmas és gyönyörű egyetemi területtel, sportpályákkal, uszodával gazdagodik a jövőben a TF, amely számára a legnagyobb kihívás, hogy visszaszerezze régi hírnevét, hiszen valaha itt nevelték a világ legjobb edzőit.