Már csak három riválisa maradt Budapestnek

Hamburg nem pályázik a 2024-es nyári olimpiára, mert az ügydöntő népszavazáson nem támogatták a kandidálást.

MTI
2015. 11. 30. 9:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vasárnap 21 órakor nyilvánosságra hozott adatok szerint körülbelül 650 ezren éltek szavazati jogukkal, ez nagyjából 50 százalékos részvételi arányt jelent. A voksok 92,6 százalékának feldolgozása után 51,7 százalék volt a rendezést ellenzők és 48,3 százalék a támogatók aránya. A helyi szakértők szerint jelentős változás már nem várható. A hivatalos végeredményt csak december 15-én jelentik be.

Nem sokkal később Olaf Scholz polgármester (SPD) hivatalosan is elismerte, hogy többen szavaztak a rendezés ellen, mint mellette. A városvezető nagy csalódásként értékelte a végeredményt, a kommentárok pedig az egész német sport vereségének nevezték a népszavazást, egyben emlékeztettek arra, hogy Németország két év alatt már a második „olimpiai vereségét” szenvedte el, hiszen 2013-ban a müncheni lakosok utasították el a város kandidálását a 2022-es téli ötkarikás játékokra.

Az ellenzők azt hangoztatták, hogy túl sokba kerülne az esemény lebonyolítása. Hamburg 11,2 milliárd euróból (3500 milliárd forint) rendezte volna meg a 2024-es játékokat, ehhez az összeghez az adófizetők 7,4 milliárddal járultak volna hozzá, a fennmaradó 3,8 milliárdot pedig egyéb forrásokból kellett volna előteremteni. A pályázó városok közül Hamburg büdzséje lett volna a legnagyobb.

Nikolas Hill, a kandidáló bizottság ügyvezető elnöke elmondta: ők más eredményben bíztak, de el kell fogadniuk a végeredményt. „Nem lesz új párbeszéd vagy újragondolása a rendezésnek” – tette hozzá Hill.

Hangsúlyozta: a hamburgi népszavazást olyan témák árnyékolták be, mint például a németországi migránsok ügye, a Német Labdarúgó-szövetség korrupciós botránya, terrortámadások és -fenyegetettségek, doppingbotrányok, s az ellenzők kiemelték a magas rendezési költségeket is.

A hamburgi szavazást követően már csak Budapest, Los Angeles, Párizs és Róma versenyez a rendezésért. A budapesti pályázatról elkészített júniusi megvalósíthatósági tanulmány 774 milliárd forintra becsülte a szükséges befektetés összegét.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017 szeptemberében, limai kongresszusán választja ki a rendezőt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.