Görbiczék rejtélyes padlózása: lehetne rá orvosság

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Mocsai alatt még jó volt a pszichológus, most nem kell. Vajon miért?

Gabay Balázs
2016. 01. 24. 17:36

A nőikézilabda-válogatott menedzsmentje ugyanakkor úgy határozott, hogy nem él a lehetőséggel, ehelyett viszont egy stratégiai tanácsadó céget, a 3B-Systemet kérte fel, hogy tökéletesítse a csapat mentális felkészítését. Ez a döntés még a Vetési Iván-féle vezetéshez fűződik, Németh András pedig munkába állását követően úgy látta, hogy nincs értelme felmondani az együttműködést a vállalattal. A vb-(le)szereplés mikéntje viszont – a szövetség, a játékosok, a stáb mellett – a 3B-System felelősségét is felveti. Ezért szerettük volna megtudni tőlük, hogy pontosan milyen gyakorlatokkal, feladatokkal, tesztekkel készültek, de telefonon levélbeli megkeresést kértek, a levélre pedig nem válaszoltak cikkünk megjelenéséig. Így csupán honlapjuk alapján tudtunk tájékozódni a munkájukról. A cég elsősorban benchmarkinggal kapcsolatos, értékesítési és szervezetfejlesztési, illetve üzleti stratégiai tanácsokkal szolgál a megrendelőknek, és 2015 óta, vagyis alig néhány hónapja a személyiségtípus azonosításának technikájával „nemzeti válogatott és klubcsapatok pszichológiai munkáját támogatják”.

A nemzeti csapathoz közeli forrásból úgy tudjuk, hogy az edzőtáborokban ott voltak, és kizárólag a játékosok lehettek jelen a foglalkozásokon. A lányok a hírek szerint élvezték a közös munkát velük. Amikor a Montenegró elleni hatalmas vereség után Németh hozzájuk fordult tanácsért, ugyanazt tudták mondani, mint a tréner: a csapat játéka teljesen kiszámíthatatlan, a hullámzás okát viszont ők sem tudták megfejteni.

A kócsingcégek alkalmazása az élsportban nem újdonság, élt ilyen lehetőséggel például a magyar női vízilabda-válogatott is korábban – jelezte portálunknak Nagy Sándor. A női kézisek korábbi sportpszichológusa nem tartja problémásnak ezt a megoldást, hiszen egyes részterületeken, mint a kommunikáció vagy a csapaton belüli vezetői hatékonyság, hasznos lehet a munkájuk. Ezek a cégek viszont nincsenek ott a csapatokkal, versenyzőkkel minden világversenyen, nem tudnak segítséget nyújtani, ha speciális helyzet adódik. A pszichológus ezzel szemben egész diagnosztikai anyaggal rendelkezik a különböző játékosokról az előzetes felmérésnek, teszteknek köszönhetően, így egy súlyosabb vereségre, világverseny alatt bekövetkező személyes tragédiára vagy más, hirtelen jelentkező problémára is azonnal tud reagálni. Az Egyesült Államokban – ahol a csapatsportokban a játékosok legapróbb rezdüléseit is mérik, feljegyzik a mentális felkészítés tökéletesítése érdekében – már ott tartanak, hogy az üzleti-vállalati szféra alkalmaz sportpszichológus tanácsadókat a hatékonyság és teljesítmény fokozása érdekében.

Nagy Sándor számára fájó emlék, hogy amikor a sydney-i olimpia előtt fél évig együtt dolgozott a Mocsai vezette női sikercsapattal, az olimpiai bizottság pénzügyi keretébe már nem fért bele, hogy ő is a csapattal tartson Ausztráliába. Pedig pontosan tisztában volt azzal, melyik játékosnak van konfliktusa a másikkal, és hogy az egyes kerettagoknak nagy nyomás alatt simogatni kell a lelkét vagy épp növelni a rájuk rakott terhet. Az akkori magyar olimpiai küldöttséggel mindössze egy-két sportpszichológus utazott el, pedig a nemzetközi trend már akkor sem ebbe az irányba ment.

„Nem feltétlenül őt kell alapul venni, de Michael Phelpsnek például két sportpszichológusa van. A német olimpiai csapat a londoni játékokra mintegy negyven szakembert vitt ki, az Egyesült Államok pedig még ennél is többet” –

vetette össze a „nyugati” szemléletet a magyarral Nagy. Hozzáteszi, az USA olimpiai bizottsága megfelelő végzettséghez és gyakorlathoz kötve maga adja ki a licencet a sportpszichológusnak, ha az megfelel a bizottság által támasztott követelményeknek, másképp nem dogozhat. Úgy látja, idehaza már egyre többen, de még mindig nem elegen ismerik fel, hogy a sportpszichológia a legális teljesítményfokozás komoly lehetősége.

Éppen ezért furcsa, amikor Pálinger Katalintól vagy a kézilabda-szövetségtől azt hallani, hogy női kéziseink ha akarták, kérhették volna pszichológus segítségét a vébé előtt, de ilyet senki sem tett. Üdvösebb lett volna, ha – látván az „agydoktorokkal” felturbózott londoni aranyembereink teljesítményét – saját hatáskörben rendelik el a közös munkát. A hazai női bajnokság a világ legerősebbje jelenleg, a válogatott gerincét adó győri és ferencvárosi kerettagok hétről hétre azt tapasztalják, hogy külön mentális tréning nélkül is simán átgázolnak ellenfeleiken. A nemzetközi mezőnyben viszont már sok csapatnál elemi alkotórésze a stábnak a pszichológus, aki valós lelki támaszt nyújt, és ezzel képes megsokszorozni a riválisok erejét. A fülünkben cseng a 2013-as vb-bronzos magyar csapat tagjainak szavai: Karl Erik Böhn egészen lenyűgöző módon volt képes motiválni, lelkierőt önteni a kézilabdázókba, jórészt ennek volt köszönhető a kiugró siker. Erre viszont nem minden tréner képes.

Nagy Sándor véleménye szerint idehaza is vannak pozitív kezdeményezések, az edzői továbbképzésekre már gyakran elhívják őket is. Mivel a sportpszichológia alkalmazott tudomány, nem kell feltalálni a spanyolviaszt, pusztán élni lehet a szakma nyújtotta lehetőségekkel. A kapu minden sportág előtt nyitva áll.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.