Egyre nagyobb a költségvetési dagály

Lassan hazánk egyik leggigantikusabb beruházásává válik a 2017-es vizes vb.

Amikor a 2021-es vizes világbajnokság helyett már a 2017-es vb rendezési jogát kapta meg Magyarország, sokan beszéltek arról, hogy egy ekkora volumenű sporteseménynél minden hihetetlen mértékű költségnövekedés gyanús lehet. Nos, az akkor figyelmeztető szakemberek sem számítottak arra, hogy a Gyárfás Tamás által említett 8 milliárdos költségből a végén akár 90 milliárd forint is lehet. Pedig a vb-hez köthető költségvetési adatokat átnéző Átlátszó.hu azt állítja, már most minimum ennyibe kerül majd az esemény megrendezése hazánknak, ráadásul tucatnyi jogszabályba dugta el a kormány a finanszírozás különböző tételeit. Vizsgálódásuk eredményeként kiderült, a rendezés tényleges költsége legalább 89,843 milliárd forint lesz.

Ebben az összegben szerepel valamennyi uszodaépítés és -felújítás költsége, az útfelújítások, a Margitsziget rekonstrukciójának kiadásai, a pesti rakpart megújításának és a szorosan vett lebonyolításnak a költsége is.

Ezzel még nem is lenne olyan nagy probléma, ám az azért igencsak furcsává teszi a költségek ilyesfajta növekedését, hogy az uszodaberuházás egészére kiírt közbeszerzési eljárásban az a Market Zrt. lett a győztes, és szerződhetett le nettó 38,63 milliárd forintra, amelynek többségi tulajdonrésze Garancsi Istváné, és a beruházás költsége a Market tavalyelőtti teljes éves árbevételéhez közelít.

A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. lapunk megkeresésére azt állította, hogy téves az az Átlátszó által bemutatott gondolatmenet, amely szerint a FINA-világbajnokság költségei a pályázati időszakban kommunikált összeg tízszeresére rúgtak volna.

– Az egyes, a 2017-es vb beruházásaihoz közvetlenül és közvetetten kapcsolódó infrastruktúrafejlesztések valamint az uszodák felújítását megcélzó program egy hosszú távú, komplex városfejlesztési program részét képezik, amelyek jóval túlmutatnak a jövőre rendezendő világesemény keretein. Közvetlenül a világbajnokság megrendezéséhez köthető költségnek minősül a Dagály-beruházás: a bruttó 49 milliárd forintos költség tartalmazza az úszóaréna 21,4 milliárd forintos nettó, áfa nélküli költségét, az egyéb tervezési és városfejlesztési kiadásokat, s mindennek az áfáját. Az áfa, ami azonnali költségvetési bevétel, 10,3 milliárd forint. Az épület, illetve valamennyi szakági munka, műtárgyak, út, közlekedésfejlesztés, gát és közmű nettó tervezési költsége 1,5 milliárd forint. Az ideiglenes lelátó, a közel egy kilométeres árvízvédelmi gát, a csatornavédelem költsége, valamint az épület visszaalakításának költsége (a világbajnokság után) és a bontások költsége nettó 14 milliárd forint. A tartalékkeret: 1,8 milliárd forint. Ez tehát összességében 49 milliárd forint. Ehhez jön még hozzá az óriás-toronyugrás Batthyány téren kialakítandó helyszíne, melynek költsége 3,41 milliárd forint – olvasható a KKBK Kommunikációs és PR-Igazgatósága által lapunknak küldött válaszában.

A lapunk által megkérdezett sportközgazdász, Szabados Gábor szerint reálisnak mondható az új, egy ilyen világbajnokságnak minden szempontból megfelelő uszoda költsége. Ám úgy véli, csak akkor lehet azt mondani, hogy megérte ekkora összeget beleölni ebbe a projektbe, ha később valóban kihasználhatja az ország saját maga számára a beruházásokat.

– Ha igen, akkor megérte, ha nem, akkor legfeljebb a nemzeti büszkeségünk lesz erősebb, más haszna nem nagyon lesz a világbajnokságnak. Az a lényeg, hogy ezt a rengeteg közpénzt az állam magára, az ország lakosaira költse el, és az ebből létrehozott fejlesztéseket, amelyek az esemény után itt maradnak nekünk, ténylegesen ki tudjuk majd használni – jelentette ki a szakember.

Szabados Gábor úgy látja, jogos a felvetés, hogy a költségek ilyetén emelkedése nagyon rossz érzéseket szül az emberekben, és azonnal gyanúval tekintenek minden erre elköltött forintra.

– Már az első pillanattól kezdve valós számokat kellett volna mondaniuk a felelősöknek, hiszen, mint már említettem, lehet, hogy most kerülnek elő a valós költségi adatok. Van igazság abban is, hogy a négy év kiesése az előkészületekben emelte a kiadásokat, ám annak reális értéke maximum tíz százalék lehet. Egy biztos, egy ilyen hatalmas sportesemény megrendezésénél, az olimpiához hasonlóan a végleges költség mindig jelentősen meghaladja az eredetileg tervezett kiadásokat – fogalmazott a sportközgazdász.

Csurka Gergely, a Magyar Úszószövetség sajtófőnöke elmondta, a szövetség nem diszponál a költségek felett, ők kizárólag a szakmai lebonyolításért felelnek.