A hollandok többet tudnak úszóinkról, mint mi

Gyerekeink 40 százaléka gyógytornára szorul, elemző módszerekben, sportfejlesztésben sehol sem vagyunk.

Évente 60 ezer olyan csonttörést diagnosztizálnak Magyarországon, amely során az oszteoporózis, vagyis a csontritkulás szerepet játszik a súlyos sérülés kialakulásában. Meghatározó, hogy mennyit mozgunk huszonöt éves korunkig, és természetesen az is, gyerekként naponta sportolunk-e. Bár nem elsősorban ez volt a sportinnovációról szóló konferencia témája, Tóth Miklós, az eseményt szervező Magyar Sporttudományi Társaság elnöke többek között a fenti, közérthető információkat mondta el a jelenlévőknek. Például azt, hogy 3700 gyerek felmérése alapján kiderült, a mindennapos tejbevitel és sportolás jelentősen javította a csontminőséget, a megfelelő alapok pedig hetvenéves korig védettséget adhatnak a csontritkulás ellen.

Mocsai Lajos sokkoló adattal szolgált: a magyar gyerekek 40 százaléka szorul gyógytornára. A test képzésének fiatalkori elhanyagolása akár a nemzésképtelenség bizonyos fajtáiig is elvezethet.

Mit bír el a patkányok szíve?

Kisállatkísérleteket is végeznek azért, hogy az élsportolók szívét jobban megismerjék. A városmajori szívklinika munkatársainak előadásából kiderült, patkányokat úsztattak napi kétszáz percen át, tizenkét hétig, hogy a szív változását alaposabban megismerjék a kardiológusok. Az is nyilvánvaló lett, ha egy edzetlen állatnak három órán át kellett úsznia, egyértelműen károsult a szíve a hatalmas terhelésre. Élsportolóknál az úgynevezett sportszív (az átlagosnál nagyobb, izmosabb szív) vizsgálata, az edzettség, terhelhetőség megismerése, a szűrések többek között a hirtelen szívhalál megelőzésében játszhatnak kulcsszerepet. Mint elhangzott, az új kutatások alapját egy sportkardiológiai labor adja majd, de ez még csak az engedélyeztetés szintjén tart.

Az értékmegőrzés melletti fejlesztések zseniálisan gazdagíthatják a sportot – és bizony van hová fejlődnünk… Mocsai példaként hozta fel a holland úszósport elemző módszerét, amellyel az eredményeket figyelve azt is előre jelzik, melyik magyar versenyző milyen időt fog elérni a világversenyeken. Magyarország még nem tart itt.

Ugyanezt támasztotta alá Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója. – Nagy lett a lemaradásunk az elmúlt évtizedekben, folyamatosan jelen kell lenni az új módszerek figyelésénél. Fontos a továbbképzés, a tanulás helyszínei az egyetemek mellett a kis műhelyek és a nagy edzők környezete.

Mint a konferencián elhangzott, innovációvá akkor válik valami, ha egy kreatív ötlet megvalósul. Kiemelten kellene itthon kezelni a mentális képzést, a sportpszichológiát, ez még mindig hiányzik Magyarországon, pedig a rendszerváltás óta eltelt huszonhat év mulasztásait pótolni kell.

Konkrét példával a biomechanikával foglalkozó Rácz Levente szolgált. Ha egy gátfutó mérnökien sík talajon kibillen az egyensúlyából, arra rámehet a versenye, miközben a természetben, göröngyökön vágtázó gepárd könnyedén korrigál egy bizonytalan lépést. Ezért is fontosak az elmúlt 10-15 évben kifejlesztett, instabil ingereket adó sporteszközök. Látványos fejődést hozott az együttműködés Csonka András paralimpikonnal. Az asztaliteniszező oxigénhiánnyal született, sérült oldalán egy másodpercig sem tudott megállni, de most már hatvannál tart.