Mexikóban a magyarok megtalálták régi kardjukat

A tokiói olimpiára ez a fegyvernem lesz a főszereplő, de az orosz befolyás még többet elérhet a NOB-nál.

AA
2016. 12. 19. 18:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar kardvívás már-már elveszni látszó tehetségei élik újabb, második-harmadik virágkorukat ezen a télen. December elején Győrben Szatmári András, az utolsó Gerevich György-tanítvány szerzett érmet (bronzot) életében először a kardvívó-világkupán, mégpedig Győrben, míg most a mexikói Cancúnban a világkupánál is rangosabb grand prix viadalon, ismét világszínvonalú mezőnyben Gémesi Csanád bronzérmet nyert, de Iliász Nikolász is ott volt a negyeddöntőben. Mindketten nagy skalpokat gyűjtöttek a világranglista élmezőnyéből, olimpiai bajnok és egyéni világbajnok is akad közöttük.

Legalább ilyen érdekes a történetük.

Gémesi Csanád huszonhat éves koráig várt arra, ami Szilágyi Áronnak vagy Iliász Nikolásznak már tizenéves korában megadatott, vagyis a magyar kardcsapat tagja lehetett.

A 2012-es londoni olimpia után a Spanyolországból hazatérő Navarette József kezdett foglalkozni vele Gödöllőn, a Gémesi család fellegvárában. Somlai Béla, a válogatott vezetőedzője (mellé került trénerként Navarette) bizalmat adott az erre sokat váró Gémesinek, ő pedig a következő szezonban egyéniben és a csapattal is Európa-bajnoki érmet nyert, a budapesti világbajnokságon pedig bevívta magát a legjobb nyolc közé, ott Szilágyi Áron tudta csak megállítani.

Gémesi Csanádról mint a csapat szívéről előszeretettel beszélt Somlai Béla, aki 2014-ben a kazanyi világbajnokságon is fontos szerepet adott neki, a csapat pedig az olaszokat és az oroszokat megverve eljutott a bronzéremig. Gémesi Csanádnak a következő két év már nem sikerült így, nem tudott az olimpiai kvóta közelébe kerülni, bár erre kevesebb lehetőséget is kapott társainál, és egy sérülés is hátráltatta. Az előző két és fél évben nem volt dobogón a világkupa- és GP-sorozatban, most Cancúnban viszont, egy hónappal a 30. születésnapja után megtalálta régi kardját. A 114 induló között előbb felkerült a 64-es főtáblára, majd ott négy győzelmet aratva bejutott az elődöntőbe.

Többek között az orosz Resetnyikovot, Budapest egyéni világbajnokát és a dél-koreai Ku Pon Kilt, London csapatolimpiai bajnokát győzte le (15:10 és 15:12).

Iliász Nikolász a selejtező után három győzelmet szerzett a főtáblán, az ő legnagyobb skalpja a francia Anstett (15:10), illetve a dormageni Szabó Mátyás (15:14) lett, egyikük jelenleg 3., másikuk 11. a világranglistán. Iliász az utolsó előtti neves Gerevich-tanítvány, egy évvel fiatalabb Szilágyi Áronnál, még mindig csak huszonöt éves. Gerevich György 2008-as halála után előbb Somlai Béla versenyzője lett, egy évvel később vele lett a vb-bronzérmes csapat tagja. 2010-ben már Szabó Bence edzői munkájával lett egyéni junior világbajnok és bronzérmes a budapesti grand prix-n. A 2013-as budapesti vb-n már a Riba Ferenc, Szabó Bence edzői párossal próbált sikereket aratni, később Riba Ferenc edzette. Végül Gulácsi Ferencnél kötött ki, visszakerült a kardcsapatba, és az idei riói vb-n ezüstöt szerzett vele. Az újabb egyéni siker napja viszont több év szünet után most jött el.  

Egy nappal korábban a mindössze 21 éves Márton Anna nyert ezüstérmet a cancúni grand prix-n.

 

Mindez azért különösen lényeges, mert a következő négy évben a kard lesz a legfontosabb fegyvernem, ha érvényben marad a nemzetközi szövetség rotációs rendszere.

Eszerint a 2020-as tokiói olimpián a férfi és a női kard egyéni és csapatversenye is a program része lesz. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenleg tíz versenyszámot enged a vívásnak, de mint Szetey András, a magyar válogatott menedzsere a Magyar Nemzetnek elmondta, továbbra is él a remény, hogy mind a 12 versenyszám egyszerre legyen ott az olimpián.

Aliser Uszmanov, a sportágat vezető, befolyásos üzbég–orosz elnök régóta ezen van, és Thomas Bachnál, a NOB német elnökénél (aki olimpiai bajnok tőrvívó volt) – vannak is esélyei.

A nemzetközi vívószövetség egyik reálisnak látszó terve és javaslata az, hogy legyen több versenyszám (10 helyett 12), miközben az indulói létszám nem változik, így nem lesz még monumentálisabb az olimpia.

      

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.