A Ferencváros elnöke, Kubatov Gábor 2016 utolsó napján tartott évértékelőjében újra belengette a már többször felmerülő Fradiváros tervét. Mint mondta, a 2020-ra elkészülő komplexummal megduplázódik (tizenhatról harminc-harminckét hektárra) a Fradi bázisának a területe. Gyakorlatilag egy 80 ezer négyzetméteres csarnokrendszer épül, amely a következő sportágaknak ad majd otthont:
De felhúznak még egy négycsillagos szállodát, egy fiatal fradistáknak fenntartott kollégiumot, illetve egy sportorvosi központot is. Továbbá kialakítanak egy nyitott vízilabda- és egy, a klubnál sportoló gyermekek szülei által is elérhető szabadtéri medencét is. Kubatov azt is hangsúlyozta, az Építők vívószakosztálya csatlakozik majd a Ferencvároshoz, az atlétika pedig külön központot kap. A fejlesztéssel az elnök célja egyértelmű:
a Fradi legyen Európa legmodernebb sportegyesülete.
A grandiózus terv nem új. 2011-ben a Kubatov vezette Ferencváros Labdarúgó Zrt. megalapította a Fradiváros Zrt.-t. Az ötmillió forintos törzstőkéjű vállalkozás igazgatóságába Orosz Pál, a labdarúgók vezérigazgatója is bekerült. A most bejelentett projekt előkészítését pedig 2015 óta a már megszűnt FTC Pártolói Egyesület egykori elnöke, Kari Attila végzi.
A Fradiváros-ötlet egy részének már négy éve nekifutottak: 2013-ban például arról szóltak a hírek, hogy elkezdődött a Népliget fejlesztési tervének kidolgozása. Egy évre rá jött egy népligeti látványterv a Consultant Kft.-től, amelyen ugyan megtalálható egy részlet a Fradivárosról, ám, ahogyan azt Pető László, a cég ügyvezetője a Magyar Nemzetnek elmondta, akkor a klubtól kapott tervekből dolgoztak, ám mára ez az elképzelés idejétmúlttá vált.
Az FTC népligeti sporttelepének újragondolásáról 2013 nyarán a Nemzeti Sport is beszámolt. Az akkori (és azóta se cáfolt) információk szerint első lépésként egy mobil stadiont létesítenének, majd felújítanák és modern locsolórendszerrel látnák el a körülötte lévő pályákat. A folytatásban a faháznak nevezett sportcsarnok és az uszoda lebontásával felszabaduló területen multifunkciós aréna épülne, amelyben egy 2500 fős kézilabdacsarnok, torna- és birkózóterem kapna helyet. Emellett – ahogy azt Kubatov Gábor a múlt év végén elmondta – létesülne egy szabadtéri és egy fedett uszoda is. Fürjes Balázs, a kiemelt fővárosi beruházásokért felelős kormánybiztos még 2013-ban arról beszélt, hogy 2015-ben elindulhatnak a munkagépek.
Azután egy időre elültek a Budapest legnagyobb közparkja egy részének rekonstrukciós tervei körüli hullámok. Majd jött a 2024-es olimpiai pályázat, a Népliget pedig tavaly bekerült a lehetséges helyszínek közé. A leadott tervanyag szerint az Építők sporttelepének helyén 2018-ra gyeplabdaközpont épülne (a sportág hazai bajnoki mérkőzéseinek egy részét már egyébként is itt játszották – a szerk.), valamint a tollaslabda- és a taekwondoversenyek helyszínéül szolgáló sportcsarnok. Az olimpiai pályázatban az áll, hogy a létesítmények a rendezés elnyerésétől függetlenül biztosan megépülnek.
Tavaly december 10-én aztán a nagy tervek egy részét írásba is foglalta a kormány. A Magyar Közlönyben megjelentekből kiderül: az állam megvette és használatba adja a Fradinak az Építők sporttelepét – ezen a tizenhat hektáros területen épülne majd a legtöbb új épület és csarnok. Igaz, egyelőre az első ütemben az FTC-nek a Népliget belsejében, a Vajda Péter utca mentén található sportlétesítményei terjeszkedhetnek tovább az út túloldalán álló Építők-sporttelep felé. Az Építők-bázis átadás-átvételének 2017. március 31-ig kell megtörténnie.
Persze nagy kérdés, hol a határ, főleg úgy, hogy Kubatov Gábor egy klubeseményen arról beszélt, a Fradiváros a távlati tervek szerint egészen az Üllői útig érne. A HVG kérdésére ezzel kapcsolatban a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) azt a tájékoztatást adta, hogy
a sportcélú intézményfejlesztések azokon a területeken valósulnak majd meg, amelyeket eddig is sportcélokra használtak.
Az 1950-es évek óta folyamatosan romló állapotú Népliget területéről annyit tudni, hogy többségben állami, illetve önkormányzati tulajdonban van, az Elmű és a Szépliget Ingatlanfejlesztő Kft. tartozik a nagyobb magántulajdonosok közé.
Népliget–Fradiváros
Kiemelt projekt lesz egy háromvágányú kapcsolat a Kelenföldi és a Ferencvárosi pályaudvar között. Ebbe esik bele a Danubius és Népliget–Fradiváros elővárosi vasútmegállók kialakítása.
A nagy ívű tervek láttán adódik a kérdés: mennyibe kerülne megépíteni a Fradivárost, másrészt honnan lesz rá pénze a Ferencvárosnak? Az előbbire nagyon nehéz választ adni, ugyanis a Ferencváros sajtóosztályától semmilyen információt nem kaptunk. A tavaly a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat részben taglalja a Kemény Ferenc sportlétesítmény-fejlesztési programot, amely a budapesti olimpiai pályázatnak alárendelve tizenegy sportlétesítmény előkészítését tartalmazza. Ebben hivatalosan
a „Népliget jelenleg is sportolásra hasznosított területe” szerepel.
A pályázatban már szerepel a Népliget Aréna, ezen a helyszínen rendeznék az öttusázók vívó- és úszóversenyét. A becsült költsége a 2016 októberében beadott olimpiai pályázati dokumentáció szerint 123,7 millió dollár, ami a jelenlegi árfolyam mellett több mint 35,8 milliárd forint.
A 2024-es budapesti olimpia kommunikációját vezető Rózsa Ivántól megtudtuk, a fent említett összeg a pályázat második anyagában szerepelt, és a következő létesítmények fejlesztését foglalja magába:
Előbbi helyszínek mellett még a népligeti klaszterhez tartozik (a Kubatov által is megálmodott) gyeplabdaközpont és az öttusaközpont (amely a lovaglásnak, a futásnak és a lövészetnek adna otthont), továbbá a Ferencváros labdarúgócsapatának otthona, a Groupama Aréna. Ebből a labdarúgó- és rögbimérkőzések otthonául szolgáló, 15 milliárd forintból elkészült, 22 ezer fő befogadására alkalmas stadion áll egyedül.
Mint azonban megtudtuk, a Kemény Ferenc sportlétesítmény-fejlesztési programban meghatározott, a „Népliget jelenleg is sportolásra hasznosított területe” elnevezésű fejlesztésben sem a gyeplabda-, sem az öttusacsarnokot nem építik meg. A gyeplabdapályák ideiglenesen, a játékok idejére épülnének meg alacsony költségből, az öttusaversenyszámokat pedig a végleges tervek alapján végül nem itt, hanem a Kincsem Parkban rendeznék meg.
Ám még így is az olimpiára készült terv a leghitelesebb a népligeti sportlétesítmény-fejlesztésről.
Nézzük a Fradiváros piszkos anyagi vonzatait. Tavaly december végén a Magyar Közlönyben megjelent egy sportcélú fejlesztési beruházásokra vonatkozó kormányhatározat. A megjelölt 73 milliárd forintból segítenek a dunakeszi (itt futsalozik Szijjártó Péter külgazdasági miniszter) és a kisvárdai sportélet (Seszták Miklós fejlesztési miniszter pátriája) fejlesztésében, ám a legnagyobb tétel a Népliget rekonstrukciójára jut. Erre tízmilliárd forintot fordítanak, a kedvezményezett pedig a Ferencvárosi Torna Club, s a Fradiváros első üteme valósul meg belőle.
A 2016 telén odaítélt tízmilliárd egyébként 7,5-del több, mint amennyi korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017. évi költségvetésében szerepelt. A magyar állam ráadásul karácsonyi ajándékként még 700 millió forintot odadobott a klubnak. Emellett Szabados Gábor sportközgazdász már 2013-ban arról beszélt, hogy az egyesület taóból egyedi és egyszeri források mellett közvetlen állami és önkormányzati támogatást is kaphat a Fradiváros felépítéséhez.
Ha egyszer felépül is, rendkívüli teher fenntartani egy ilyen hatalmas sportbázist. A Ferencváros a területet használatba kapja az államtól, az épületek azonban a Fradi tulajdonába kerülnének. Ez hosszú távú garanciát jelentene a klubnak, és a fenntartást részben Kubatovék kezébe helyezné. Ez pedig egy fontos pont, a Fradi-vezér elképzelése szerint egyesületi tagdíjakból és rendezvényekből jutna bevételhez a klub, hiszen nem szabad mindig csak az államtól várni a segítséget. Ezekből fedeznék tehát a létesítmények üzemeltetését, ami egy ekkora komplexum esetében valószerűtlennek tűnik. A debreceni Nagyerdei Stadionról a Mifocink.hu 2015-ben kiderítette, hogy nem a sport, hanem a rendezvények tartják el, ugyanakkor ilyen pozitív híreket más újonnan felhúzott hazai arénáról nem hallani. Ráadásul egy stadiont konferenciaturizmussal, koncertekkel, egyéb rendezvényekkel megtérülővé lehet tenni, míg egy szabadtéri sportbázis esetében erre sokkal kisebb az esély.
Többek között azért, mert jelenleg a társaságiadó-kedvezmény látványsportokra fordítható összegét nem lehet infrastruktúra fenntartására igényelni. Ezért is törekszik arra a kormány, hogy ez a lehetőség a taó II.-be már bekerüljön. Ugyanakkor kérdéses, lesz-e folytatás. Hiszen 2013-ban Kósa Lajos, Debrecen akkori polgármestere arról beszélt, hogy a taórendszert az Európai Unió vitatja, és csak 2017-ig engedélyezte. Nem meglepő az ellenszenv, hiszen az újfajta támogatási forma ad hoc módon lett bevezetve. És ezt hat évvel később az M4 Sportreggeli 2017. január 5-i műsorában Gudra Tamás, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) gazdasági igazgatója egyenesen beismerte, sőt azt is mondta,
elég sok a szabálytalanság a taóprogramban.
Ráadásul azt is elárulta, tudják, jóval több szabálytalanságra derülne fény, ha az ellenőrzés tényleg megfelelő lenne. A kormány komoly harcot vív Brüsszellel a folytatást illetően, gyengíti ugyanakkor az álláspontot, hogy eddig még annyit sem sikerült elérni, hogy a sportszervezetek mindegyike eleget tegyen a törvényi előírásnak, és közzétegye pályázatait, illetve az MLSZ határozatait a honlapján.
A Fradivárost illetően tehát jelenleg ott tartunk, hogy miközben Kubatov Gábor multifunkcionális arénáról, uszodákról, futballkollégiumról, jégcsarnokról, szállodáról és sportorvosi központról beszél, az olimpiai pályázatban ezzel szemben többfunkciós csarnokot, sportpályák bővítését, többlakásos apartmanépület és ideiglenes gyeplabdapálya megépítését találjuk. Minderre jelenleg a Kemény Ferenc sportlétesítmény-fejlesztési programból 35,8 milliárdot, sportcélú fejlesztésre szánt kormányhatározatból pedig 10,7 milliárdot, vagyis összesen 46,5 milliárdot költene az állam. A beruházás végleges terveit és a Fradiváros fenntartási költségeit hiába nyomoztuk.
