A Közép-magyarországi Judo Központ nevű beruházás alapkövét három éve rakták le, akkor még arról szólt a történet, hogy a kétezer négyzetméteres létesítmény Magyarország egyhatodának dzsúdósait szolgálhatja ki, s a versenyzőket is segítheti abban, hogy ne csak a saját klubjukban készüljenek, hanem Cegléden folyamatosan más-más partnerekkel gyakoroljanak. Jelenleg legjobb cselgáncsozóink Budapestre járnak, hogy kedden és csütörtökön együtt eddzenek.
Aztán a közelmúltban olyan cikkek jelentek meg a tavaly őszre felépült, átadás előtt álló csarnokról, amelyek címeiben az igénytelen, a roskadozó vagy a repedező jelző biztatott kattintásra. Az említett hibákat bemutató képek tényleg azt a benyomást keltették, hogy hanyag munkát végzett az Aktív Kft., amely nettó 378 millió forintból gazdálkodhatott. Ha már a pénznél tartunk: a magyar kormány a sportágfejlesztési program keretében biztosított fedezetet a beruházásra, eredetileg 447,6 millió forintot, ám a közbeszerzés után már 378 millióra zsugorodott az összeg. A helyi klub vezetőedzője, Bíró Tamás az építészeti hibák mellett ezt a különbséget kérte számon a Magyar Judo Szövetségen (MJSZ) és az építtetőn, a Nemzeti Sportközpontokon (NSK).
„Elhiszi vagy sem, de nem a Magyar Judo Szövetség elnöke lopta el ezt az összeget” – mondta telefonos megkeresésünkre Tóth László, a szövetség vezetője. A projektre tizenegy cég pályázott, Tóth szerint egy rendkívül jól sikerült közbeszerzés eredménye, hogy lejjebb ment a költségvetés. „Amikor ez kiderült, az elnökség úgy határozott, hogy
a fönnmaradó pénzt nem fizetjük vissza a magyar államnak, hanem a sportágfejlesztési koncepciónk alapján más településeknek juttatjuk.”
Így valósult meg egy dzsúdóterem Zalaegerszegen a város közreműködésével, valamint a barcsi és a domaszéki egyesületnek is jutott. Tehát ezt a pénzt gyakorlatilag fillérre a sportágfejlesztés keretén belül, a Magyar Judo Szövetség elnökségének határozatával, kérelmezve az NSK és a szakállamtitkárság engedélyét, a létesítményfejlesztésre tartották meg – mondta az elnök.
A szövetség tagjai a múlt héten bejárták az épületet, s a szerdai elnökségi ülésen is téma volt az ügy. Jövő héten sajtótájékoztatón keretében részletesen is tisztázni kívánják a helyzetet, ám lapunknak Tóth László előzetesen azt nyilatkozta: „Egy tökéletes építészi szakvéleménnyel a kezünkben mondom, hogy semmi szégyellnivalója nincsen sem a beruházónak, sem a projektet elindító dzsúdószövetségnek. Ki tudom jelenteni, hogy ez a beruházás a legnagyobb rendben van, mindenki, aki ennek az ellenkezőjét mondja, valótlant állít.”
No de ki állít szerinte valótlant? A viszály tulajdonképpen egy személyes ellentétére vezethető vissza, bár az MJSZ-elnök szerint nem egyvalaki, hanem egy nagyobb kör támadja. Egy biztos, Tóth László nem kebelbarátja Bíró Tamásnak, az ügyet kirobbantó ceglédi vezetőedző a szövetség szakmai alelnöke is, és ha visszanézünk néhány közelmúltbeli dokumentumot, elég világos kép rajzolódik ki.
„Kérlek,
tartózkodj az olyan jellegű megnyilvánulásoktól, amelyben megrágalmazol
mint az MJSZ elnökét” – olvashatjuk Tóthtól a 2016. december 7-ei elnökségi ülés jegyzőkönyvében. Bíró ugyanekkor keltezett szakmai alelnöki beszámolójában megfélemlítést, az elnökkel való csörtéket és 300 ezer forintos pénzbüntetést vázolt. „Egy jól felépített ötvenes évekbeli koncepciós perben éreztem magam” – írta. Két héttel korábban viszont tényekkel támasztották alá, hogy alaptalan az a vádja, miszerint ötvenből ötven versenyen ugyanaz a személy a versenyelnök.
Bíró Tamás megkeresésünkre így beszélt erről: „Soha nem voltunk puszipajtások. 2014-ben választották meg ezt az elnökséget, és körülbelül két éve kérdeztem meg tőle először, hogy miért azok ellen fordul, akik segítségével odakerült. Gyakorlatilag akkor mérgesedett el a helyzet, én most már másfél éve nem is beszélek vele.” Kérdésünkre azt mondta, nem tudja az okát, miért akarják ellehetetleníteni.
A ceglédi Malomtó széli sporttelepen felhúzott épület nemcsak Bíró, lapunk információi szerint is hírhedten mocsaras területen fekszik, ami felveti, nem ennek tudhatók-e be a repedések. Egy általunk megkérdezett építész a képek alapján úgy véli, a tartópilléreknek például pontosan illeszkedniük kellene, bár emiatt még nem kell attól tartani, hogy az egész össze fog dőlni.
„Tény és való,
amikor legelőször odamentünk, a betonpadlón azok a repedések nem voltak ott,
amelyek fél év múlva már igen” – idézte fel Bíró.
A használatba vételi engedélyt 2017. február 11-én adta ki a Pest Megyei Kormányhivatal Ceglédi Járási Hivatalának építésügyi osztálya. Az üzemeltetés azonban még várat magára. Hörömpő Annamária, a Fidesz ceglédi szervezetének vezetője egy hete úgy nyilatkozott, hogy a város évi 12 millió forinttal támogatja a csarnok működésének költségeit. „Az ingatlanhoz, építéséhez, kivitelezéshez nincs jogilag közünk, [ ] amennyiben tényleg vannak műszaki problémák, úgy reméljük, hogy mielőbb megoldódnak.”
Utóbbiakról szólva Bíró Tamás elmondta, március 23-án a szakosztály kapott egy levelet a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, amelyben azt írták, pótolni fogják a hiányosságokat. „Ha garanciát kapnánk, hogy biztosan állni fog húsz év múlva is, és a problémákat kijavítják, akkor mi még arra is hajlandók lennénk, hogy üzemeletetői legyünk a területnek, de arra mindenképpen, hogy használjuk. A csütörtöki önkormányzati ülésen az hangzott el, hogy az NSK meg fogja pályáztatni az üzemeletetést, amire bizonyára az MJSZ lesz a befutó. Bennük viszont nem bízom, ha az ő kezükbe kerül, az a végünket jelenti. Ha ők mondják meg, mit tehetek, gyakorlatilag földönfutó leszek a hazámban. És egyébként is, ha Cegléd rak bele pénzt, miért nem elsősorban az itteni szakosztály használhatja?”
Állítja, tanítványa, Ungvári Miklós 2012-es olimpiai ezüstérme miatt jöhetett létre a létesítmény. A sportoló február végén a helyi tévének fantasztikus sportcsarnokként jellemezte az épületet, mostani megkeresésünkre azt mondta, nem akar állást foglalni, mert nem ért az építészethez. Bíró Tamás így fogalmazott: „Azt szeretnénk, hogy olyan körülmények legyenek, amilyenek egy olimpiai ezüstérmes klubjának járnak,
méltatlan dolog, hogy gyakorlatilag fél évig semmi nem történt.”
Tóth László szövetségi elnök biztos benne, hogy a csarnokot – amelyhez fogható gyöngyszem szerinte a világon sincsen sok – májusban átadja az NSK. Addigra reméljük, kisimulnak a ráncok – az épületen és az érintetteken is.
