Meghalt Földi Imre, a magyar súlyemelés első olimpiai bajnoka, a nemzet sportolója, aki május 8-án lett volna 79 esztendős – tájékoztatta a család az MTI-t vasárnap.
Életrajza szerint Tatabányán a bányánál lakatosként kezdte pályafutását, első nemzetközi versenye Varsóban volt, ahol bronzéremmel mutatkozott be a világnak. 1955-től 1978-ig a Tatabányai Bányász súlyemelőjeként versenyzett. 1959-től 1977-ig szerepelt a magyar válogatottban. Légsúlyban és pehelysúlyban szerepelt. Nyomás gyakorlatával a világ legjobb versenyzője volt. Öt olimpián, 10 világbajnokságon és 13 Európa-bajnokságon vett részt. 35-ször javított világcsúcsot. Súlycsoportjában a nyomás örökös világrekordere, mert 1973-ban az ő nevéhez tartozott a csúcsbeállítás. 13-szoros magyar bajnok. A sportág egyik legeredményesebb magyar képviselője, rajta kívül nincs még olyan versenyző, aki tizennyolc éven keresztül a világ élvonalához tartozott. Pályafutása alatt húsz alkalommal állított fel világcsúcsot és ötven alkalommal magyar csúcsot.
25 deka, gondoljunk bele!
„Beállítottam összetettben a 367 és fél kilós világcsúcsot, erre ő is elérte ugyanezt az eredményt, viszont 25 dekával könnyebb volt, mint én. Hát mennyi az a 25 deka? Nagyjából ennyi párizsit szoktunk venni a boltban... Így ő lett az olimpiai bajnok, és nekem megint az ezüst jutott” – nyilatkozta a Londontól Londonig című könyvben az 1968-as olimpián történtekről, amikor 1964 után másodszor is ezüstérmes lett, ezúttal a testsúlyszabály miatt. Riválisát, Nasszirit négy évvel később viszont már megelőzte, akkor is világrekordot ért el. Miközben iráni ellenfele az utolsó gyakorlatát hajtotta végre, a versenyben vezető Földi a színfalak mögött rágyújtott egy cigarettára, s úgy izgulta végig a hátra lévő perceket.
Ismerve eredményességét, küzdeni akarását a versenyek előtt mindenütt az esélyeseknek járó hatalmas ünneplésben részesítették. Nem tartozott a szerencsés versenyzők közé, örökké fogyasztania kellett, ezért több alkalommal testsúlyával került a dobogón hátrább.
Öt olimpiai részvételével is világcsúcstartó, minden alkalommal pontszerző helyen végzett. Súlyemelésben, légsúlyban Olaszországban, a XVII., az 1960. évi nyári olimpiai játékokon 6. helyezésével pontszerző. Japánban a XVIII., az 1964. évi nyári olimpiai játékokon ezüstérmes. Mexikóban a XIX., nagy magasságú, az 1968. évi nyári olimpiai játékokon ezüstérmes lett. A Német Szövetségi Köztársaságban a XX., az 1972. évi nyári olimpiai játékokon világcsúccsal nyert olimpiai bajnoki címet.
Az aktív sportolást egy nem várt kellemetlen sérülés miatt 1977-ben fejezte be.
2009-ben a felújított tatabányai sportcsarnokot róla nevezték el, lánya, Földi Csilla Európa-bajnok súlyemelőnő.
