Húsz- és hetvenévesen is lefutotta a Boston Marathont

A hosszútávfutók emancipációjának jelképévé váló Kathrine Switzert 1967-ben még ki akarták lökni a versenyről.

Radványi Benedek
2017. 04. 18. 12:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az a Kathrine Switzer is teljesítette hétfőn a 121. Boston Marathont, aki ötven évvel ezelőtt az első nő volt, aki hivatalosan maratonista lett. Az 1967-es futáson az akkori versenyigazgató fizikailag feltartóztatta a férfiak közé merészkedő Switzert, s le akarta tépni a rajtszámát.

Ám nem sikerült megállítani, az akkor húszéves nő 4 óra 20 perc lefutotta a 42 kilométert, s innentől a hosszútávfutó hölgyek úttörőjévé vált. A világ legrégebbi utcai futóversenyének számító Boston Marathonon öt évvel később már lehetett a gyengébbik nem tagjainak is nevezniük.

Switzer komoly karriert futott be, New York Marathont is nyert, s a hírhedt eset után ötven évvel, ugyanazzal a 261-es rajtszámmal ott volt a Boston Marathon mezőnyében, amelyet ráadásul ő rajtoltatott el. Most hétfőn, hetven évesen 4 óra 44 perc kellet neki a célba éréshez. Így köszöntötték:

A győzelemért a férfiaknál a kenyai Geoffrey Kirui az amerikai Galen Rupp-pal vívott óriási harcot. A verseny az utolsó kilométereken dőlt el, amikor előbbinek sikerült leszakítania a hazaiak kedvencét, s végül 2:09.37 órás eredménnyel diadalmaskodott.

Mögötte Rupp 21 másodperc hátránnyal ért célba, a nőknél a kenyai Edna Kiplagat volt a leggyorsabb, 2:21.52 órával teljesítette a 42,195 kilométeres klasszikus távot. A győztesek egyaránt 150 ezer dollárral gazdagodtak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.