Na, így kell felkészülni egy olimpiára!

Pjongcsang most katasztrófa sújtotta övezet, de a sportlétesítmények szinte mindegyike kész. Riport.

Utóbbinál viszont hangsúlyos a precizitás: a pálya egyik része sem lehet 5 milliméternél többel magasabban, mint a legalacsonyabb pont, a jó technikai kivitelezés miatt jó pár világcsúcsra számítanak.

Az első számú hokicsarnok impozáns, talán a világszínvonalhoz szokott kanadaiak, svédek és oroszok is elégedetten bólintanak majd.

Érdekesség, hogy a „jeges városban” gyakorlatilag minden kész van, már csak egy gyakorlócsarnok építésén munkálkodnak, illetve némi tereprendezés van hátra – a tempót és a precizitást jó néhány világesemény rendezője megirigyelhetné. 

A 2008-as pekingi olimpiával ellentétben itt minden épület emberléptékű, nincsenek a Madárfészek Stadionhoz hasonló futurisztikus létesítmények. 

Látszik, hogy a dél-koreaiak az építkezésekhez a téli sportoknál is jobban értenek: a helyi szinten korábban is síparadicsomnak számító Pjongcsangban gyakorlatilag a semmiből húztak fel egy vendéglátóipari komplexumot rendezvényközponttal, szállodával, múzeummal, hangversenyteremmel. A síugróaréna impozáns, amikor pedig nincs hó, az érkezési területen focipálya van, ottjártunkkor is helyükön voltak a kapuk, kispadok. Alpesisívilágkupa-versenyt már többször is rendeztek itt, valószínűleg ebben van a legtöbb tapasztalat, így aztán kockázatból is kevesebb van, ugyanakkor a síkomplexum van a legjobban elmaradva, de így is 86 százalékos, a szánkópálya 94 százalékos készültségi szinten van.

Megemlítendő még az itteni operatív központ, ahol egyszerre minden helyszínt nyomon lehet követni, bármiféle katasztrófa esetére pedig egy gyors reagálású döntéshozói központot (egyfajta high-tech tanácstermet) is kialakítottak.

A mindössze 50 ezer lakosú Pjongcsang városára az új központot leszámítva még sok munka vár. Gyakorlatilag az egész település – csúnya kifejezéssel élve – fel van túrva, jelenleg inkább egy háború által megtépázott délszláv településre hasonlít a ’90-es évekből, mint olimpiai központra. Megy a csatornázás, útépítés, a lezárások miatt pedig ottjártunkkor több kilométeres dugó volt a két rendező város között.

Ennek ellenére mindenki pozitívan tekint a jövőbe, és nekünk is kevés kételyünk maradt arra nézve, hogy készen lesznek-e időben. Rengeteg a fejlesztés, új nagy sebességű vonalat is kiépítenek például a Szöul melletti Incheon Nemzetközi Repülőtér, és a téli olimpia helyszíne között, az út 90-100 perces lesz majd. Ahogy említettük, az autópálya-hálózatot is fejlesztik, hogy Dél-Korea más részeiről is minél könnyebben lehessen megközelíteni a télisport-paradicsomot.

A költségvetés ugyan kicsit elszállt, 2,2 billió wonról indultak, és most nagyjából 2,8-nál járnak, ez átszámolva mintegy 700 milliárd forint – állítólag a rendezés elnyerésekor még kevesebb megrendezendő versenyszámra számítottak – de ezt valószínűleg kipótolják a központi büdzséből, a létesítmények nagy részének pedig már meg is van a leendő tulajdonosa. A helyiektől úgy hallottuk, sok a sikeres koncert a környéken, így például új koncerthelyszínekre van igény.

Van azonban még egy nagy kihívás, és ezt nem viccből írjuk, Gangwon tartomány kormányzója is beszélt erről:

még mindig sokan keverik össze Pjongcsang városát Phenjannal, Észak-Korea fővárosával.

A pletykák szerint legutóbb egy kínai befektetőket szállító magánrepülőgép tévedt véletlenül a határ kevésbé barátságos oldalára, de állítólag egy amerikai férfi szintén Phenjanba érkezett Pjongcsang helyett. A jutalom: ötórás kihallgatás a repülőtéren, majd azon túl, hogy felrakták egy visszainduló repülőgépre, még 500 dollárnyi bírságot is kapott, vízum nélküli határátlépésért...